Mivel az elmúlt 30 napban már a harmadik brókercéget számolják fel egymás után, elhatároztam, hogy még iziben ütök egy nagyot a vasra, hogy segítsek mindenkit a tisztánlátásban. Szinte óránként jelennek meg hírek a témával kapcsolatban, de sajnos ritka a mindenre kiterjedő objektív cikk. Olvasva a különböző hozzászólásokat a leggyakoribb tanulság amit leszűrtök a hírek hallatán, hogy már a „bankban sincsen biztonságban a pénzem”.

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy egy szabályoknak megfelelően működő, ellenőrzött korrekt pénzügyi szolgáltató cégnél nem fordulhatnak elő visszaélések. A helyes tanulság tehát így hangzik:

Mivel a hazai pénzügyi szabályozás finoman szólva is laza, biztos, hogy nem választok olyan befektetést, amelyet nem értek és nem látok át 100%-osan, és ha szükséges, akkor független szakértő segítségét is bevonom a biztonságos döntéshez.

Fotó: Teknős Miklós / nol.hu

Hol kezdődött el ez az egész?

Sokan tévesen a Buda-Cash becsődöléséhez kötik a baj kezdetét, a valódi kitörés azonban akkor kezdődött, amikor a svájci jegybank a korábban összekötött svájci frank/euro árfolyamot, 2015 január közepén feloldotta. Így a svájci frank másodpercek alatt 30-40%-ot erősödött. Gondoljunk csak bele. Délelőtt 9 órakor az egy chf-be kerülő svájci csokiért 264 ft-ot kell fizetnünk, majd 11 órakor már 319 ft ugyanazért az 1 chf-be kerülő csokiért. Vajon az a brókercég, aki arra fogadott a pénzével, az ügyfelei pénzével és még a hitelből felvett pénzével is, hogy az 1 chf árú csokiért neki a jövőben ugyanannyi vagy kevesebb forintot kell adnia vagy legroszabb esetben pár forintos eltérés lesz az árban, mit érezhetett, amikor egy szempillantás alatt ekkora veszteséget kellet elkönyvelnie? Ezt a jelenséget hívhatjuk bátran árfolyamválságnak. Való igaz viszont, hogy az első brókercég aki a deviza árfolyamválságot megsínylette, az a Buda-Cash volt, hiszen ők nagy mennyiségű tőkével folytattak a svájci frankhoz kapcsolódó deviza ügyleteket. Ezzel alapvetően két probléma volt:

• A folyamatos és kockázatos spekulatív ügyleteket ráadásul hatalmas tőkeáttétekkel valósították meg, amelyhez a DRB bankcsoport adott „kölcsönt” az ügyfeleknek. A tőkeáttéttel egyébként egészen addig nincs is baj amíg 1 forintot  4 forint hitellel kiegészítve (természetesen annak kamatát megfizetve) nyereségem van. Nézzük számokkal ezt a példát: Ha az 1m ft-omhoz, kölcsönkapok 4 m ft-ot (a hitel kamatai engem terhelnek mint befektetőt), akkor a befektetésem 5m ft-al indul. Ha az 5m ft emelkedik nettó 25%-ot, akkor a számlám egynlege 6,25m ft lesz. Ha viszont az 5m ft- befektetésem nettó 25%-ot veszit, akkor a számlám egyenlege -250e ft lesz, hiszen a 1,25  m ft veszteségemen felül én még tartozom a hitelezőnek 4m ft-al. Így lehet, hogy én fizetek a banknak 250e ft-ot. Ezt hívják tőkeáttétes ügyletnek. Ha sokan fektetnek be így és a 2015 januári árfolyamválság miatt sokan tartoznak a brókercégüknek és nem akarnak fizetni, akkor a brókercég sem tud fizetni, jelen esetben a DRB banknak.
• A másik probléma, hogy mivel a devizakereskedés mögött valójában nincsen fizikai értékpapír, csakis készpénz, ezért nem tehetem meg azt, hogy a veszteséget „kibekkelem” és megvárom, míg a papír árfolyama rendeződik, hiszen a bukta itt azonnal jelentkezik. A pénzt tehát rögtön elbukom ráadásul olyan mennyiségben, amelye valójában a brókercégnek nincsen fedezete.

Az MNB tehát elkezdett nyomozni a DRB bankcsoportnál a kétes ügyletek után, így eljutottak a Buda-Cash-hez, ahol további érdekes dolgok kerültek elő. Ezek nagy része már bűncselekmény kategóriába sorolható, tehát visszaéltek az ügyfél pénzével, volt akinek be sem fektették azt, és súlyos félretájékoztatások, és hamisítások is előfordultak. A Buda-Cash vizsgálata jelenleg is folyamatban van, több embert őrizetbe vettek és közel 60-100 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni.

Hungária: a második hungarikum

A Buda-Cash botrány nyomán második körben a Hungária Értékpapír Zrt-t is elővette a felügyelet, ahol hasonló visszaéléseket tapasztaltak. A Hungária vezetői és munkatársai a Buda-Cash-hez hasonlóan engedély nélkül nyúltak hozzá az ügyfelek pénzéhez, olyan tranzakciókat jelentettek, amelyek valójában meg sem történtek. Arra is volt példa, hogy hamis pénztárbizonylattal 300 millió forintot vettek ki a kasszából, mégis a Hungária Értékpapír Zrt. pusztán kishalnak számít a csalásban a Buda-Cash-hez képest, hiszen egyelőre „csak néhány milliárd forinttal” nem tudnak elszámolni. A bűncselekmény ténye viszont itt is bizonyított, a rendőrség szintén őrizetbe vette a tulajdonosokat.

A Buda-Cash és a Hungária esetében tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy súlyos törvényszegések történtek az ügyfelek pénzével, amely nem történhet meg olyan pénzügyi szolgáltatóval amely a szabályoknak megfelelően és becsületesen működik. A deviza kereskedésnek nincsenek szabályai, így nincs is, olyan mechanizmus, ami megvédené a piacot és a befektetőt. A devizakereskedés extrémen kockázatos befektetési forma. Statisztika szerint a befektetők 97%-a, akik spekulációs célra használják a deviza piacot, elveszítik a tőkéjüket.

Ezek alapján tehát hosszú távú következtetéseket és általánosításokat nem lehet levonni a befektetési szolgáltatókkal kapcsolatban. Ez pont olyan lenne, mint ha engem egyszer egy étteremben átvernek, akkor soha többet nem eszem sehol csakis otthon.

A QUAESTOR nem brókercsőd, hanem vállalkozói csőd

A QUAESTOR csoport csődje, nem brókercsőd. Hanem egy vállalat csődje, akinek a tevékenysége már régen nem az értékpapír és a deviza kereskedés. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a teljes magyar részvénykereskedelem forgalmának kevesebb, mint 1%-át bonyolította a cég. Foglalkoztak azonban ingatlan fejlesztéssel, üzemeltetéssel, klasszikus utazási iroda üzemeltetéssel és egyéb számos tevékenységgel. A működésüket pedig részben vállalati kötvények kibocsátásával finanszírozták. Kísértetiesen hasonlít a Btel ügyhöz.

A tegnapelőtti napon öncsődöt jelentett QUAESTOR Financial Hrurira Kft.-nél viszont elsősorban nem bűncselekményről volt szó. A QUAESTOR csoport a saját maga által kibocsátott vállalati kötvényeibe bukott bele, amelyeket mindig a banki kamatok többszörösével kecsegtető hozammal hirdetett.

Kiegészítés: Amikor vállalati kötvényt veszek, akkor gyakorlatilag kölcsön adok az adott cégnek, amelyért cserébe ő kamatot fizet nekem. A kamatokat évente megkapom, ha a kötvény lejár, akkor pedig visszakapom a kölcsönadott összeget is. Fentiekből kiderül, hogy a teljes kockázatom ilyenkor a cégben van, ezért kritikus, hogy kellően utánanézzek, mit is lehet tudni arról a bizonyos cégről.

Fotó: portfolio.hu

Mi volt a probléma a QUAESTOR kötvényeivel?

Az első és legfontosabb baj, hogy a kötvényt nem maga a QUAESTOR cég bocsátotta ki, hanem egy direkt erre a célra létrehozott és hasonló nevű kft: A QUAESTOR Financial Hrurira Kft. Ez az állapot már önmagában gyanús, hogy ha egy cégnek kölcsönre van szüksége, amelyet a lakossági hitelezőitől kíván megszerezni, akkor miért nem intézi ezt tisztán saját maga?

Te, mint kölcsönadó, azaz a kötvény tulajdonosa tehát nem a QUAESTOR-ral, hanem ezzel a kis Kft-vel állsz jogi kapcsolatban. A QUAESTOR Financial Hrurira Kft viszont egy alig 12 millió forint saját tőkével rendelkező apró cégecske, amely több mint 50 milliárd forint értékű kötvényt bocsátott ki!

Ez azt jelenti, hogy te kölcsön adtál egy olyan cégnek, akinek több mint 4000-szer annyi tartozása van, mint amekkora a teljes vagyona! Így már nem is tűnik olyan vonzónak az a 6-7-8%-os kamat nem igaz?

Ha ez még nem lenne elég

A QUAESTOR Financial Hrurira Kft. számára ráadásul a nevetségesen engedékeny hazai szabályozás 60 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást engedett meg, amelyet viszont további 150 milliárd! forinttal túlléptek. Ez tehát azt jelenti, hogy 210 milliárd forintot szedtek be az ügyfelektől, úgy hogy alig több mint 10 millió forint kimutatható vagyonuk van!

Természetesen a QUAESTOR nyilatkozata szerint jogszerűen járt el, hiszen a fenti kockázatra ők a kötvény tájékoztatójában felhívták a figyelmet:

…a kötvények forgalomba hozatala a Befektetők szempontjából – mivel a Kibocsátó hiteltartozásainak összege várhatóan meg fogja haladni a saját tőkéjének összegét – a szokásostól eltérő kockázatú

De miért jelentett öncsődöt a QUAESTOR?

Képzeljük el azt az esetet, hogy kint van az ügyfeleknél 210 milliárd forint értékű kötvényünk, amelyből ráadásul 150 milliárd értékű fiktív értékpapír, azzal az ígérettel, hogy majd mesés hozamot fizetünk ki nekik valamilyen pénzből. A kötvények egy része (kb. 5-6 milliárd forintnyi) azonban szépen lassan lejár és az ügyfelek jelentkeznek a pénzükért. Sőt a felfokozott csődhangulatban a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. esetéből tanulva, még ezen felül rengeteg ügyfél ijed meg jogosan és nyújtja be követelését felénk. Keletkezik tehát néhány tíz milliárd forintos azonnali kiadásunk, amelyet viszont nem tudunk miből fedezni. A legjobb amit tehetünk ilyenkor, hogy önként dobjuk be a törölközőt és nem várjuk meg, hogy az MNB majd kopogtat nálunk is. Esetleg még B tervként bocsáthattunk volna ki még újabb X milliárd forint értékű kötvényt, amellyel az azonnali pánikolt ügyfeleknek részére egy kis plusz pénzt szerezhettünk volna (az államkötvényekkel kapcsolatban korábban volt erre példa), azonban a maximális 60 milliárdos limitet már rég elértük, ráadásul ilyen befektetői hangulatban senkire nem tudtunk volna újabb fiktív papírokat rásózni. Maradt tehát a csődeljárás, minél előbb kezdeményezve.

Hol is van ez a rengeteg pénz?

A QUAESTOR elkövette azt a súlyos hibát, hogy rövid lejáratú és likvid (bármikor visszaváltható) kötvényekből finanszírozott meg hosszútávú beruházásokat. A cégcsoport a beszedett pénzt ingatlanokba és előre eladott utazásokba fektette, amelyek megtérülése súlyos évekbe kerül. Legalábbis ez az, amit a hivatalos információkból tudunk. A QUAESTOR csődje tehát egy vállalkozás működési-hitelezési csődje, (nem pedig brókercsőd!) mert úgy döntöttek, hogy a fejlesztésekhez a forrást nem banki hitelből, hanem az emberektől szerzik be. Mindezt a laza szabályozások és az általánosan alacsony pénzügyi tájékozottság mellett, mindössze a magas kamatok ígéretével könnyen meg is tudták tenni. Ezt megfejelték plusz 150 milliárd fiktív kötvénnyel, a kötvénytulajdonosok remélt hozamát viszont hosszútávú beruházásokból tervezték visszaadni, amely terv önmagában is hibás volt, és a svájci frank mizéria mindössze előrébb hozta a lebukást, de valójában nem az idézte elő. Mivel azonban egy magáncég működési csődjéről van szó, az elértéktelenedett kötvények tulajdonosai számára ez nagyon rossz kilátásokkal kecsegtet.

Megkapják-e a pénzüket a QUAESTOR ügyfelei?

Elsőként fontos leszögezni, hogy azok akik a QUAESTOR pénzügyi tanácsadó Zrt-vel álltak kapcsolatban és nem vállalati kötvényt vettek, nagy valószínűséggel előbb vagy utóbb meg fogják kapni a pénzüket a BEVA által. A QUAESTOR Financial Hrurira Kft.-vel jogi kapcsolatban állók viszont nem sok jóra számíthatnak, és sajnos ez a többség. Ez a cég ugyanis nem volt BEVA tag, azaz a Befektetés Védelmi Alap nem fogja kárpótolni a bajba jutott ügyfeleket. Ráadásul, még ha tag is lett volna, a BEVA a kibocsátói kockázat esetén eleve nem fizet, azaz ha a kötvény kibocsátói „elszámolták magukat” és nincs fedezet a kölcsön visszafizetésére akkor azt a sarat nekik kell rendbe hozniuk, a kockázatot pedig természetesen a kötvényvásárlók vállalták.

További rossz hír, hogy a csődbejelentést követően ugyan megkezdődik a felszámolási eljárás, de a kötvényesek kapják meg a pénzüket a legutoljára, először ugyanis a kielégítő sor szerint a tulajdonosok, a NAV, a bankok a munkavállalók és szinte mindenki kártérítésére kerül sor és csak a végén, -ha marad valami- jönnek a kötvényesek.

Akik pedig állami vagy MNB támogatásra, mentőcsomagra számítanak nem biztos, hogy reálisan reménykednek. Miért nyújtana segítséget ugyanis az állam egy olyan cégnek, aki a saját hibájából, belső működésének csődjeként károsította meg az embereket? Az MNB elkezdhetné felvásárolni a QUAESTOR csoport ingatlanjait, ez azonban nem vetne igen jó fényt arra a felügyeletre, aki közben a csalásokat kutatja ugyanennél a vállalatnál.

Véleményem szerint az egyetlen esély az lehet, ha a fiktív kötvénykibocsátással kapcsolatban itt is bűncselekményeket tárnak fel, illetőleg ha a QUAESTOR pénzügyi tanácsadó Zrt. a bejelentések szerint elkezdi értékesíteni az ingatlanjait, és a hosszú távú befektetéseit. Ha azonban a szándékában állna kifizetni a kötvényeseket, akkor miért volt szükség arra, hogy egy teljesen külön álló cégen keresztül intézte a kezdeti kötvénykibocsátásokat?

Bármi is fog történni az biztos, hogy hosszú ideig elhúzódó és bizonytalan procedúrára számíthat az, aki bizalmat szavazott a cégcsoportnak.

Mit tehetünk, hogy a fentiekhez hasonló eseteket elkerüljük?

Az első és legfontosabb tanács, amelyet mindenkinek meg kellett volna fogadnia a múltban, és amit a jövőben ezentúl egészen biztosan többen vesznek majd komolyan:

Nincsen ingyen ebéd.

Nincsen magas hozam, magas kockázat nélkül. Nincsenek sztárbefektetések a piacon. Nincsen olyan tuti üzlet, amellyel havi 2-10%-os hozamokat érhetsz el biztonságosan. Minden, ami túl szépnek bizonyul, hogy igaz legyen az általában nem az.

Józanésszel dönts, amikor befektetést választasz! Kinek éri meg azt az ígért hozamot visszaosztani neked, ráadásul úgy, hogy még ő is keresni akar rajtad? (feltételezhetően ezért csinálja). Honnan szerzi azt az éves 25%-ot, ha a gazdaság negyed akkora ütemben tud csak fejlődni?

Milyen céggel vagyok jogi kapcsolatban? Milyen garanciákat kapok a pénzemre? Mi történik egy esetleges csőd, felszámolás esetén? Hol van a székhely, kik a szabályozó szervek? Hogy néz ki a cég mérlege? Mi van az adott papírra írva, amit a saját nevemmel írtam alá?

Egyszóval mindent vizsgálj meg, mielőtt belevágsz, és ha egyedül nem látod át, akkor sincs semmi baj! Vedd igénybe olyan független szakértő véleményét, akiben megbízol, és akinek nem érdeke, hogy bármire is rábeszéljen.

Nem érdemes azonban messzemenően általános következtetést levonni. A pénzed a párnacihában valóban biztonságban van, csak az a probléma, hogy folyamatosan csökken az értéke. Amiért te nap mint nap dolgozol, az egyre kevesebbet ér. A befektetéstől nem kell félni, csak gondosan járd körbe.

Hogy mit ajánlok?

• Válassz stabil pénzintézetet, lehetőleg olyat, aki több tíz / száz éves múlttal, nemzetközi hálózattal (pl.: Biztosítók), stabil banki háttérrel rendelkezik. Az sem árt, ha fő tevékenységként a pénzügyi területen mozog.
• A pénzintézet után a konkrét befektetést is járd körül. Jó, ha fizikai instrumentumban áll a pénzed, értékpapírban, befektetési alapban, áruban, biztosítói eszközalapban. Árfolyam ingadozás esetén ilyenkor tudod mozgatni a befektetésed a pénzintézetek között.
• Ne tedd fel minden pénzed egy eszközre! Oszd meg a portfóliódat és készpénzben csak a rövidtávú tartalékaidat tartsd!
• Ha vállalati kötvényt, államkötvényt veszel, keresd a kibocsátói garanciát. Ha már felteszel mindent a cégre, az legyen megbízható stabil cég!
• Kerüld el a gyanúsan magas hozamígéreteket, helyette menj az alacsonyabb biztosra és a kiszámíthatóra!
• Az, hogy egy cégnek ismerősen cseng a neve még nem garancia a biztonságra. Légy tisztában a cég történetével és számaival.
• Végezetül pedig csak olyan befektetést válassz, amit 100%-ban értesz és a kockázatait is átlátod. Ha bizonytalan vagy bízz meg egy független szakértőt, de csak a biztosra menj!