A budapesti albérletárak növekedését látva sokakban felmerül a gondolat, hogy mennyivel jobb lenne lakbér helyett lakáshitelre költeni, de nem tudják, mit kapnak a pénzükért, és mennyi időbe telne a hitelüket törleszteni. Számoljunk utána, mi történne, ha egy fiatal pár hirtelen úgy dönt, hogy lakásprojektbe kezd.

Jelenleg átlagosan havi 127 ezer forintba kerül egy 50 m2-es budapesti albérlet, ami nagyjából egy nappalit, két félszobát, egy kicsi konyhát és egy kicsi fürdőszobát takar. 20 év alatt már 30 milliót elköltünk a lakásra, és még mindig nem a miénk, miközben a havi fizetésünk harmadát-felét erre fordítjuk.

Hitelből nagyobb lakásba?

30 milliót tehát így is, úgy is kifizetünk. Mi lenne, ha ezt az összeget lakáshitelre költenénk? Maradjunk továbbra is 20 éves távlatnál. A kamatok miatt valójában jó, ha 20 millió forintot kapunk meg ténylegesen a befizetett 30-ból, ehhez azonban le kell tennünk önerőből a vételár 20%-át, jelen esetben 4 millió forintot. Ebből az összegből az előző albérletünknél kisebb, nagyjából 38 m2-es téglaépítésű lakást vásárolhatunk. Ha panellakások is szóba jöhetnek, akkor az albérletnél nagyobb területű, nagyjából 60 m2-es lakást vehetünk, és sorházból is nagyjából ugyanekkorát, bár ezek jellemzően nagyobb alapterületűek a valóságban.

Az idő pénz: 5 évvel hamarabb lehet a tiéd

A lakáshitel mellett létezik egy másik megoldás is, amit lakástakaréknak hívnak. Ennek az a lényege, hogy félreteszünk havi maximum 20 ezer forintot négy, hat vagy akár tíz éven keresztül, amit az állam kipótol 30% támogatással, és ezt még a betéti kamatok is kiegészítik. 20 év alatt 6 és fél millió forinthoz juthatunk hozzá úgy, hogy mi csak 4,8 milliót fizettünk be. Ez még kevés ahhoz, hogy budapesti lakást vehessünk, de ahhoz elég, hogy biztosítsa az önerőt egy lakáshitel felvételéhez.

Vagy akár kombinálhatjuk is a kettőt: a lakáshitel felvételekor köthetünk lakástakarék-szerződést is. Ebben az esetben, ha a megtakarított pénzt a hitelbe forgatjuk, akkor lerövidíthetjük a hitel visszafizetésének idejét. 20 év helyett 15 év alatt miénk lehet a lakás, ami azért jelentős különbség. Vagy, ha a lakástakarékot nem forgatjuk vissza a hitelünkbe, hanem kiegészítjük vele, akkor akár 13-28 m2-rel nagyobb lakást vehetünk belőle, igaz, az eredeti, hosszabb futamidő alatt.

Nem árt tudni, hogy a lakástakarék sokkal rugalmasabb, mint egy hagyományos lakáshitel. Fordíthatjuk a nyílászárók cseréjére, napelem vagy klíma vásárlására, hőszigetelésre, vagy akármilyen felújításra a lakótéren belül és kívül. Egy családon belül akár több szerződés is lehet, a szülők, nagyszülők, testvérek, házastársak is segíthetnek a takarékoskodásban anélkül, hogy tulajdonjoguk lenne a lakásban. A futamidő módosítható menet közben is, ezzel szemben a takarékpénztárnak tartania kell magát a szerződésben leírtakhoz, váratlan módosítással nem élhet.

Az Öngondoskodás blog véleménye az, hogy a lakásvásárlásban gondolkodó fiataloknak olyan lehetőség a lakástakarék, amit mindenképp érdemes legalább megfontolniuk, és lehetőség szerint élniük is vele.