Az NRC piackutató cég legújabb felmérése szerint az aktív magyar lakosság nagyrésze nem hisz abban, hogy az állami nyugdíjrendszer el fogja őket tartani. Ennek ellenére csak 44%-uk takarékoskodik a nyugdíjas éveire, és havonta nagyjából 12 ezer forintot szánnak erre a célra. De mennyi pénzt ad majd az állam, és ráérünk-e 50 évesen elkezdeni félretenni?

Igazából ez attól függ, mit szeretnénk. A magyarok többsége havi 150 és 200 ezer forint közé lövi be azt az összeget, amiből szerintük kényelmesen meg lehet élni nyugdíjasként. Ha az a kérdés, mennyi lesz valójában a nyugdíjjárulék, mikor elérik a megfelelő korhatárt, a magyarok jóval pesszimistább válaszokat adnak: havi 100 ezer forintra számítanak. Tekintve, hogy idén a magyar átlagbér havi nettó 170 ezer forint körül lesz, mindenképp életminőségbeli romlás várható a nyugdíjas években.

De mennyi lesz az a bizonyos nyugdíj ténylegesen? Csak tippelni tudunk, de annyi valószínű, hogy az állami nyugdíjnak nagyjából 20 éve van hátra, és már most sem fizet túl sokat. A számításnál a jelenlegi havi nettó átlagkeresetet és különböző életkorokat vettünk alapul. Az eredmények a következők lettek:

(Figyelembe vettünk olyan tényezőket, mint az ún. valorizációs szorzók, degresszálás, beszámítási bérplafon, és egy csomó múltbéli statisztikát a KSH adatai alapján.)

Úgy tűnik, hogy példánk 55 éves alanya, vagyis aki 10 év múlva megy nyugdíjba, kevesebbet fog kapni, mint a lakosság által optimálisnak ítélt szint, de még túllépi a havi 100 ezret, azaz az elvárásoknak megfelelő összeget kap. Viszont az egykori fizetését így is jócskán alulmúlja a nyugdíj.

A jelenleg 45 évesek és a tőlük fiatalabbak havi 100 ezer forint nyugdíjra sem számíthatnak, ha átlagbérre vannak bejelentve. Optimista becslések szerint jó, ha az egykori fizetésük felét megkapják. A 25-45 év közötti generációk abban a tudatban dolgoznak még évtizedeket, hogy tisztában vannak azzal, hiába adóznak az államkasszába, időskorukban magukról kell gondoskodniuk.

Az állam is tudja ezt, ezért adójóváírást ad bizonyos megtakarítási formákra, amik a nyugdíj-előtakarékosságot célozzák, ilyen például a nyugdíjbiztosítás is, amivel akár évi 130 ezer forintot lehet jóváíratni. A felmérések szerint a magyarok 36 évesen kezdenek el félretenni, és 12 ezret szánnak erre havonta. Ha ezekkel a paraméterekkel valaki nyugdíjbiztosítást köt, akkor már

 havi 152 ezer forintra számíthat. 

Ez nagyjából havi 70 ezerrel több, mintha csak az állami nyugdíjat vette volna igénybe. Ha a mai átlag munkabér összegének elérése a cél, akkor havi 15 ezer forintot kell félretenni 36 éves kor felett, ami csak 3 ezerrel több, mint amennyit a többség elégnek gondol. Aki 10 évvel hamarabb kezd öngondoskodásba, annak nyilván ez a havi összeg alacsonyabb is lehet.

Az öngondoskodás azért is fontos, mert az állami nyugdíjkorhatár várhatóan nőni fog: a mai 65 évről 67 évre módosíthatják. Az elöregedő társadalom aligha lesz fiatalabb, miközben a várható élettartam egyre nő, ami nagyban leterheli az állami nyugdíjrendszert, így a felelősség az egyének kezébe kerül.