Régen repülő autókat vizionáltak 2060-ra, mostanra viszont a boldog utópia helyett egy borúsabb jövőkép rajzolódik ki, mely Magyarországot is érinti. A mostani huszonévesek 2060 környékén lesznek nyugdíjasok, és kétszer annyian lesznek, mint a gyerekek. Nyugdíj lesz ugyan, de aligha jut pénz bármi másra. Elvándorlás, brutális adók, kiürült közterek és elhagyatott játszóterek – ez lenne Magyarország 2060-ban? Lássuk, mi fog történni, ha nem változtatunk sürgősen.

A nyugati jóléti társadalmak sajátossága, hogy kevés gyerek születik, miközben a szüleik, nagyszüleik egyre tovább élnek. Magyarországon, ahol az aktív korúak befizetései adják a nyugdíjak teljes egészét, ez a demográfiai helyzet egyre nagyobb nyomást helyez a keresőképes rétegre. A magyar társadalom így is sokat költ nyugdíjakra: 2014-ben a GDP-nk 11%-át fordítottuk erre. Ez egy hatalmas összeg: 3478 milliárd forint ment el egy év alatt.

Ez nem meglepő, mivel nő a nyugdíjasok aránya. Jelenleg kétmillió magyar ember van nyugállományban. Közülük sokan a Ratkó-korszak gyermekei, az ő gyerekeik pedig, akik szintén sokan vannak, a következő 20 évben válnak nyugdíjassá. A jelenlegi átlag élettartamok alapján a nők 18,4 évig, a férfiak 14,5 évig számíthatnak nyugdíjra, tehát ennyi ideig fognak még élni, miután átlépték a 65 éves korhatárt. Ezek a számok folyamatosan csak nőni fognak a jobb életkörülmények, az orvostudomány és a technika fejlődése miatt. A mai nyugdíjasoknak átlagosan havi 120 ezer forintból kell megélniük, ez persze régiónként lehet kevesebb és több is. Mint tudjuk, 20 év múlva ez a havi átlag 90 ezer forint körül lesz, és ez idővel rohamosan csökkenni fog.

Az aktív keresők 4,3 millióan vannak ma Magyarországon. Tegyük hozzá, hogy ebben már benne vannak a közmunkások is, akik eleve az államtól függenek. Ténylegesen 4 millió foglalkoztatott lehet ma, akikre a nyugdíjterhek hárulnak, és nekik emellett a gyerekeikről is gondoskodni kell. Negyven év múlva, mikor a mostani 25 évesek nyugdíjba mennek, kétszer annyi nyugdíjas lesz, mint gyerek. Előrejelzések szerint a 65 év felettiek fogják kitenni a magyar társadalom egyharmadát. Talán mondanunk sem kell, hogy mekkora terheket fog ez róni a keresőképesekre.

Erre számíthatsz 40 év múlva

És mi lesz a mostani 25 évesekkel, ha nyugdíjba vonulnak? Ha a mostani trendekből indulunk ki, akkor azt látjuk, hogy a 65 év felettiek mindössze 6%-a tudott gazdaságilag aktív maradni, azaz ennyien dolgoznak legalább részmunkaidőben. Ennek ellenére a kétmillió nyugdíjasnak csak a 2%-a tett félre pénzt idősebb korára. Persze nem teheti meg mindenki, hogy 65-70 éves kora után is dolgozzon – sem egészségügyileg, sem elavult képzettsége miatt.

Az állam kénytelen lesz ellátni a keresőképteleneket 40 év múlva is, mert ha elengedné a kezüket, az katasztrófához vezetne. Nyugdíj tehát valószínűleg lesz 2060-ban is, csak az a kérdés, mire lesz elég egy élet munkája. A válasz: nem sokra. Privát megtakarítás nélkül szinte egészen biztosan elkerülhetetlen az elszegényedés. Hiába fizet majd az állam a létminimumhoz éppen csak elegendő pénzt, annyi embernek kell kiosztania, hogy mire ez megtörténik, félő, hogy nem marad semmi másra. Vagyis valószínűleg lesz nyugdíj, de minőségi oktatás, egészségügy és egyéb fejlesztések, beruházások aligha. Ha a fiatalokra nem tudunk eleget költeni, akkor a szellemi tőke kiáramlik az országból, és az ország olyan spirálba kerül, amiből nehéz lesz kijönni.

A tanulság nagyjából annyi, hogy az állami segítség önmagában kevés, és mindenképp jövedelmező lenne hosszú távon, ha kialakulna egy olyan megtakarítási kultúra, ami az önállóságon alapszik. Az öngondoskodás révén az állam is tehermentesíthető bizonyos fokig, és az egyéni jólét is fenntarthatóbb.