Idén áprilisban 611 millió szál cigarettát adtak el Magyarországon, egy olyan országban, ahol sokan az alacsony bérekre fogják a megtakarításaik hiányát. A németek többet keresnek, mégis kevesebbet dohányoznak. Sőt többnyire Magyarországon sem a tehetősebbek szívják a legtöbb cigit.

Hiába drágulnak évről évre a dohánytermékek, hiába kerül 1100-1200 forintba egy doboz cigi, továbbra is lelkesen fizetünk, ha dohányzásról van szó. 2014-ben 535 milliárd, 2015-ben 561 milliárd, tavaly pedig 586 milliárd forintot költöttek dohánytermékekre a magyarok, vagyis a drágulás nem tartotta vissza az embereket. Idén jó úton haladunk afelé, hogy az évi 600 milliárdos csúcsot is megugorjuk. Január és április között 50 milliárd forintot máris elfüstöltek a magyarok.

Persze, mindenkinek szíve joga, hogy mennyit dohányzik (és kivételesen tekintsünk el attól, hogy a cigi miatt kórházba kerülők meggyógyítása már nem magánügy, hanem a társadalom felelőssége). Ugyanakkor azon már lehetne vitatkozni, hogy egy szenvedély előrébb való-e, mint az anyagi biztonság megteremtése. Például a magyarok 40%-a soha nem tesz félre, ellenben nagy arányban lehetnek köztük olyanok, akik napi szinten cigiznek.

Sokan arról panaszkodnak, hogy azért nincs megtakarításuk, mert alacsony fizetésből lehetetlen megoldani. A statisztikák viszont azt mutatják, hogy pont azok dohányoznak a legtöbbet, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak ezt a luxust. A Tobacco Atlas kimutatása szerint a legalacsonyabb (low/lowest) bevételű társadalmi csoportok arányaiban jóval több cigit szívnak el, mint a középosztály (middle) vagy a gazdagok (high/highest):

Az Eurostat az EU-s országok adatait összesíti. Egy 2014-es felmérésből látszik, hogy a 15 évnél idősebb magyarok 25,8%-a naponta dohányzik. Érdekes módon a nyugati jóléti államokban kevesebbet cigiznek: a németeknél 15%, a hollandoknál 17,2%, Svédországban 8,7% ez az arány. Nálunk csak Bulgária és Görögország lakói dohányoznak többet az EU-ban. Vagyis megint az derül ki, hogy nem a gazdag országok cigiznek a legtöbbet.

Tehát úgy tűnik, pont azok a kis pénzű emberek nem tesznek félre, akik amúgy cigire nem sajnálják (a dohányzás és a szegénység közti korrelációt a WHO is kimutatta). Pedig az alacsony jövedelműeknek is lehetne megtakarításuk, mert a tévhittel ellentétben nem kell hozzá sok pénz. Ki is számoltuk korábban, hogy napi egy doboz cigi árából már sikeresen lehetne lakás-, gyerek- vagy nyugdíjcélú megtakarításokba invesztálni. Arról is írtunk, hogy egy átlagos magyar évente 30-35 ezer forintot költ szerencsejátékra, amit szintén el lehetne költeni okosabban.

Lehetne tehát miből félretenni, csak a fontossági sorrendet kellene újragondolni. Miután elköltött egy minimálbért kereső havi 30-40 ezret cigire, persze, hogy nem tud már miből megtakarítani. Továbbra is mindenkinek a személyes felelőssége, hogyan dönt, de legalább legyünk őszinték, és ne gyártsunk kifogásokat.