Öngondoskodás

Rövidülnek a hűségidők, ingyen függetlenítik a telefont

2017. július 10. 15:35 - blomqvist

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításának köszönhetően érkezik néhány változás ősztől, ami a felhasználóknak fog kedvezni. A törvény szigorúbbnak készült eredetileg, de pont a fogyasztói szokások miatt enyhítettek rajta, így a mobilos szolgáltatók is örülhetnek.

rsz_shutterstock_524475055.jpg

Sokakat zavarhatott eddig, hogy súlyos pénzekbe kerül egy mobiltelefon hálózati függetlenítése, hiszen, ha már fizettünk érte, miért ne tehetnénk bele egy konkurens szolgáltató SIM-kártyáját a készülékünkbe? Az elektronikus hírközlésről szóló törvény végre rendet tesz a kérdésben: a hűségidő lejárta után a szolgáltatónak ingyen függetlenítenie kell a készüléket. Onnantól már nem vagy hozzájuk láncolva, viheted a telefonod, ahova akarod.

Olyanról is lehetett hallani, hogy egy kedves (gyakran női) hang felhívott valakit a szolgáltató nevében, hogy hamarosan lejár a hűségidő, és újabb két évet kellene vállalni náluk, különben drágább lesz a tarifa. Ilyet sem lehet többé: a hűségidő lejárta után sem lehetnek rosszabbak a feltételek, mint azelőtt. Sőt, ha a szolgáltató egyoldalúan módosítja a szerződést, és hűségidőn belül díjat emel vagy – tévészolgáltatásnál – módosítja a csatornakiosztást, akkor 45 napon belül következmények nélkül felmondhatod a szolgáltatást.

Két év helyett egy év (ha nem veszel telefont)

A törvényhozók a távközlési szerződések, vagyis a mobilcsomagok hűségidejét is csökkenteni szerették volna: egy évben akarták maximálni a röghöz kötést minden esetben. És itt bukott ki a magyar valóság: a telefonszolgáltatók jelezték, hogy ez már-már csődbe vinné őket, mert egy év alatt kevesen tudnák kifizetni a 250-300 ezer forintos telefonokat. Vagyis nagyon sokan részletre veszik meg a felső kategóriás mobilt, mert egy összegben nem tudnák kifizetni. Olyannyira nem, hogy egy év alatt se tudnák törleszteni az árát (ne feledjük, hogy havi díjat is fizetniük kell). A törvény emiatt tett egy kikötést: ha telefont is adtak el a szerződés mellé, akkor lehet két év a hűségidő. Minden más esetben egy év ez a maximum.

Adódik a kérdés, hogy akik 300 ezerért vettek telefont részletre, azok

valóban megengedhetik ezt maguknak?

Mert ha igen, akkor akár ki is fizethették volna egy összegben. Ha viszont nincs annyi pénzük, akkor miért nem várják meg, amíg összegyűlik a rávaló? Netán miért nem vesznek olcsóbb készüléket? Legutóbb írtunk arról, hogy a szegények a jövedelmük 40%-át luxuscikkekre költik (értsd: minden olyanra, ami nélkülözhető lenne a mindennapi életükben), és a tőlük gazdagabbaknál sem jobb a helyzet. A felelőtlen költekezés a telefonok terén is tetten érhető.

2015-ös adatok szerint Magyarországon 11,8 millió mobiltelefon-előfizetés volt, vagyis több, mint ahányan az egész országban vagyunk (ha beszámoljuk a csecsemőket és a nagyon időseket is, akik nem telefonálnak). Ebből 6,6 millióra tehető a havi díjas előfizetések száma. Az összes előfizetés mintegy 81%-a lakossági felhasználó, a maradék céges.

Ez az igazi luxus

Azt nem tudjuk, hogy mennyit fizetnek a magyarok mobilozásra átlagosan, de ha csak egy 200 ezres telefon havi törlesztőrészletét nézzük 2 éves távon, már az is 8 ezer forint fölött van havonta. Egy 300 ezres készülék ennél is többe kerül. És erre még a havi díj is rájön. Ekkora havi pénzmennyiségre szoktuk mondani, hogy megtakarításba kellene tenni, és az emberek egy része rávágja, hogy ez neki luxus. Tudod, mi a luxus? Részletre telefont venni. Onnan tudod, hogy túlköltekeztél, hogy nem tudnád kifizetni egyben, de még egy év alatt is nehezedre esik. Na, ez az igazi luxus, emiatt nem marad pénzed hó végén.

komment

Jövedelmük 40%-át luxuscikkekre költik a szegény családok

2017. július 03. 14:58 - blomqvist

Az alacsony jövedelmű amerikai családok a bevételeik közel felét olyan élvezeti cikkekre költik, amikre nem lenne muszáj. Történik mindez egy olyan társadalomban, ahol a felesleges költekezést elítéli a többség. Az MNB friss tanulmánya szerint a magyar fiatalokból még ez a fajta tudatosság is hiányzik.

rsz_shutterstock_503419588.jpg

A Deutsche Bank Research nem vette félvállról a túlköltekezés kérdését: harmincéves időtartamon (1984–2014) vizsgálták meg az amerikaiak költési szokásait, és az jött ki, hogy a szegények a jövedelmük 40%-át elköltik haszontalan, vagy legalábbis nélkülözhető luxuscikkekre. A magyarok sem különbek ilyen téren: a szegényebbek közt arányaiban több a dohányos (itt írtunk erről), és szerencsejátékra is milliárdokat költ évente a lakosság egy része.

Azért persze a középosztály és a „felső tízezer” sem olyan példamutató a költésekben. Amerikában a jövedelem növekedésével a kényelmi termékek aránya is nőtt:

a legtehetősebbek a bevételük 65%-át verik el élvezeti cikkekre.

Ebből is látszik, hogy a takarékosság inkább hozzáállás kérdése, és nem feltétlen a jövedelmen múlik. Sokan állítják, hogy majd félretesznek, ha több pénzük lesz, valójában a többségük olyankor sem kezd spórolni. Lehet, hogy a tehetősebbek nem pont cigire költik a pénzüket, hanem elköltik thaiföldi utazásra, de ugyanúgy nem teszik félre.

Ha már a hozzáállásnál tartunk...

Az amerikaiak többsége szerint elfogadható eszköz a hitel, de csak fontos kiadások esetén (betegség, munkanélküliség vagy hasonló vészhelyzeteknél). Viszont 87%-uk egyenesen szégyellné magát, ha adósságba verné magát luxusköltések miatt. Vagyis hiába szeretik az amerikaiak az élvezeti cikkeket, azzal azért egyetért a többségük, hogy hitel árán nem szabad ilyesmikre költeni.

Nálunk, magyaroknál nem ilyen elutasítóak a hitelekkel kapcsolatban. Az év első négy hónapjában 32%-kal több fogyasztási és lakáshitelt vettek föl az előző év azonos időszakához képest az emberek. A fogyasztási hitelek közt a személyi kölcsönök mennyisége 20%-kal, a gépjárműhiteleké 14%-kal nőtt. Egyedül a szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyisége csökkent jelentősen.

Az MNB a legutóbbi, 2017. májusi Pénzügyi stabilitási jelentésében szomorú képet fest a felnövő generációkról.

A 15-22 évesek többsége szinte egyik banki alapfogalommal sincs tisztában.

Nem csoda, mivel a megkérdezettek 82%-a nem részesült semmilyen pénzügyi képzésben élete során, a közoktatás egyik szintjén sem. A pénzügyi tudatosság hiányáról az Index is írt, illetve arról is szó volt, hogy végre oktatni fognak pénzügyi ismereteket a középiskolákban – igaz, egyelőre csak a szakgimnáziumokban. Emellett az MNB is egyre inkább kiveszi a részét az ismeretterjesztésben (lásd: Fogyasztóvédelmi Központ).

Az ilyen intézkedések révén elképzelhető, hogy idővel fejlődni fog a magyarok pénzügyi tudatossága, és jobb gazdasági döntéseket hoznak majd. A fejlődés első jele az lenne, ha az emberek megtanulnának nem költségként gondolni a megtakarításokra, sőt hitel helyett – amikor csak lehet – spórolással teremtenék elő a pénzt. A következő 20-30 évben alaposan felfordulhat a mostani világ rendje – elég csak a nyugdíjakra nézni –, ezért nem árt pénzügyileg már most felkészülni a borús jövőre.

komment

Pont azok cigiznek legtöbbet, akiknek a legkevésbé telik rá

2017. június 26. 16:36 - blomqvist

Idén áprilisban 611 millió szál cigarettát adtak el Magyarországon, egy olyan országban, ahol sokan az alacsony bérekre fogják a megtakarításaik hiányát. A németek többet keresnek, mégis kevesebbet dohányoznak. Sőt többnyire Magyarországon sem a tehetősebbek szívják a legtöbb cigit.

rsz_shutterstock_385953667.jpg

Hiába drágulnak évről évre a dohánytermékek, hiába kerül 1100-1200 forintba egy doboz cigi, továbbra is lelkesen fizetünk, ha dohányzásról van szó. 2014-ben 535 milliárd, 2015-ben 561 milliárd, tavaly pedig 586 milliárd forintot költöttek dohánytermékekre a magyarok, vagyis a drágulás nem tartotta vissza az embereket. Idén jó úton haladunk afelé, hogy az évi 600 milliárdos csúcsot is megugorjuk. Január és április között 50 milliárd forintot máris elfüstöltek a magyarok.

Persze, mindenkinek szíve joga, hogy mennyit dohányzik (és kivételesen tekintsünk el attól, hogy a cigi miatt kórházba kerülők meggyógyítása már nem magánügy, hanem a társadalom felelőssége). Ugyanakkor azon már lehetne vitatkozni, hogy egy szenvedély előrébb való-e, mint az anyagi biztonság megteremtése. Például a magyarok 40%-a soha nem tesz félre, ellenben nagy arányban lehetnek köztük olyanok, akik napi szinten cigiznek.

Sokan arról panaszkodnak, hogy azért nincs megtakarításuk, mert alacsony fizetésből lehetetlen megoldani. A statisztikák viszont azt mutatják, hogy pont azok dohányoznak a legtöbbet, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak ezt a luxust. A Tobacco Atlas kimutatása szerint a legalacsonyabb (low/lowest) bevételű társadalmi csoportok arányaiban jóval több cigit szívnak el, mint a középosztály (middle) vagy a gazdagok (high/highest):

tobaccoatlas_smoking-and-wealth.jpg

Az Eurostat az EU-s országok adatait összesíti. Egy 2014-es felmérésből látszik, hogy a 15 évnél idősebb magyarok 25,8%-a naponta dohányzik. Érdekes módon a nyugati jóléti államokban kevesebbet cigiznek: a németeknél 15%, a hollandoknál 17,2%, Svédországban 8,7% ez az arány. Nálunk csak Bulgária és Görögország lakói dohányoznak többet az EU-ban. Vagyis megint az derül ki, hogy nem a gazdag országok cigiznek a legtöbbet.

Tehát úgy tűnik, pont azok a kis pénzű emberek nem tesznek félre, akik amúgy cigire nem sajnálják (a dohányzás és a szegénység közti korrelációt a WHO is kimutatta). Pedig az alacsony jövedelműeknek is lehetne megtakarításuk, mert a tévhittel ellentétben nem kell hozzá sok pénz. Ki is számoltuk korábban, hogy napi egy doboz cigi árából már sikeresen lehetne lakás-, gyerek- vagy nyugdíjcélú megtakarításokba invesztálni. Arról is írtunk, hogy egy átlagos magyar évente 30-35 ezer forintot költ szerencsejátékra, amit szintén el lehetne költeni okosabban.

Lehetne tehát miből félretenni, csak a fontossági sorrendet kellene újragondolni. Miután elköltött egy minimálbért kereső havi 30-40 ezret cigire, persze, hogy nem tud már miből megtakarítani. Továbbra is mindenkinek a személyes felelőssége, hogyan dönt, de legalább legyünk őszinték, és ne gyártsunk kifogásokat.

komment

Meglepően hasznos dolgokra tanít az MNB

2017. június 12. 16:34 - blomqvist

Pénzügyi ismeretterjesztő oldallal állt elő az MNB, és be kell látni: elég jól sikerült. Pont azokat a témaköröket fejtik ki, amikről az iskolában nem esik szó, pedig égető szükség lenne rájuk. Ilyenek például a bankszámlát és a bankkártyát érintő kérdések, a hitelekkel kapcsolatos tudnivalók vagy a nyugdíjcélú megtakarítások.

rsz_1img_20170612_142616.jpg

Boltokban lehet mostanában látni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kék-fehér-zöld színű szóróanyagát, ami azt mondja:

„Tervezze meg kiadásait!”

Ugyanezzel az MNB-s üzenettel plakátok formájában is lehet itt-ott, főleg élelmiszerboltok környékén találkozni.

A feltüntetett linket követve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ weblapján találjuk magunkat. Az üzenet rögtön világos, a pénzügyi döntésekben szeretnék segíteni a fogyasztókat, és fel is sorolják a főbb témaköröket. Az oldal nem zsúfolt, piktogramok segítik az eligazodást, és azokat a legfőbb pénzügyi témákat tényleg lefedik, amik egy felnőtt ember életében felmerülhetnek.

mnb_fogyasztovedelem.PNG

Az egyes témákra rákattintva sem az ilyenkor megszokott többoldalas, ömlesztett hivatali nyelv fogad minket, hanem jól tagolt részek váltják egymást. A leírások tömörek, elkerülték az élvezhetetlen körmondatokat.

Sajnos ez egyben kritikaként is felfogható, mert egyik-másik téma túlzottan is rövid lett. Elég megnézni az önsegélyező pénztárakról szóló részt, ami például egyszerre túl általános és túl technikai jellegű. Valószínűleg kevesebbeket érint, hogyan kell egy ilyen pénztárat létrehozni, inkább a belépéssel járó előnyökre kíváncsiak az emberek (ezekről írtunk is részletesen).

Szerencsére azért nem ez a jellemző, és az MNB jó érzékkel találta meg a fogyasztókat ténylegesen érintő kérdéseket. A hitelek terén mindig van mit tanulnia a magyarok többségének, és ebben a témában elég jól sikerült bemutatni a tudnivalókat (hiteltípusok, jogok, kötelességek stb.)

Külön dicséretes, hogy az MNB a nyugdíjcélú öngondoskodásnak is önálló menüpontot szentelt. Mindezt annak ellenére, hogy sokan próbálnak minket azzal nyugtatgatni, hogy az állami nyugdíjakkal minden rendben lesz. Ez nyilvánvalóan optimista túlzás (és még finoman fogalmaztam). Nem véletlen, hogy az állam is háromféle privát nyugdíjmegtakarítást támogat, és ezekből remek ízelítőt ad az említett MNB-oldal. Még arra is volt kapacitásuk, hogy az egyes megoldások külön brosúrát kapjanak. A nyugdíjbiztosításé például ilyen lett (katt!). Nem térnek ki minden egyes részletkérdésre, de egy pároldalas ismeretterjesztő anyagnak nem is ez a célja. És legalább ez is elég ízléses és átlátható lett.

Ki fogja ezt elolvasni?

Mindig jó kérdés, hogy az ilyen felvilágosító kiadványok eljutnak-e a célcsoporthoz. A pénzügyekkel és a közgazdaságtannal aktívan foglalkozó embereknek sok újat már nem nyújt egy ilyen oldal, de nem is őket célozzák ezek az anyagok. Akik viszont erősen rászorulnának, azokhoz nem biztos, hogy eljut az üzenet.

Azt el kell ismerni, hogy az MNB nem bízza a véletlenre a honlap népszerűsítését, mert én is ilyen-olyan szóróanyagok és plakátok útján találtam az oldalra. De ha nem ismerném a weblapot, egy jelzáloghitel felvétele előtt lehet, hogy megeresztenék pár Google-keresést, és végül itt kötnék ki. De azt is tudom, hogy nem mindenki ilyen körültekintő.

Mindenesetre az már önmagában jó dolog, hogy egyáltalán létezik ilyen oldal, ami rendezetten összegyűjti a fontos pénzügyi tudnivalókat. Ha már az iskolában ezeket nem tanították meg… De ne legyünk telhetetlenek, már ez is nagy előrelépés.

komment

Világkatasztrófa van készülőben a nyugdíjak terén

2017. május 29. 15:44 - blomqvist

Nem elég, hogy a robotok elvehetik a fiatalok munkáját, az időseknek a nyugdíja is egyre nagyobb veszélybe kerülhet a nem túl távoli jövőben. A nyugdíjfizetési kötelezettség már most is eladósítja a világ vezető gazdaságait, ennek ellenére a nyugdíjak egyre gyengébbek a bérekhez képest.

rsz_shutterstock_494660788.jpg

A Pénztárszövetség nemrég készíttetett egy elemzést, ami a magyar nyugdíjak helyettesítési értékének változását vizsgálja. Jelenleg ez az érték 72%, vagyis ennyi részét fedezi a nyugdíj az egykori fizetésnek. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy ha te 170 ezret keresel nyugdíjba vonulásod előtt, akkor 122 ezres havi nyugdíjra számíthatsz. Vagyis közel 30%-os bevételkiesésed lesz, ha csak az állami nyugdíjra hagyatkozol.

Az elemzés viszont kimutatta, hogy a bérek nagyobb ütemben nőnek, mint a nyugdíjak. 2040-re annyira eltávolodnak egymástól, hogy a helyettesítési ráta 40%-os lesz, vagyis a nyugdíj ennyi részét fedezi majd az akkori fizetésnek. Még akkor is, ha a nyugdíjak reálértéken maradnak.

Készítettünk is erről egy ábrát:

helyettesitesi_rata_2017-2040.PNG

Ha ez így lesz, és nehéz az ellenkezőjét feltételezni a jelenlegi demográfiai helyzet mellett, akkor egy friss nyugdíjas jelentős életminőség-romlással fog szembesülni. Azt hiszed, 2040 messze van? A jelenlegi állás szerint a mostani 42 évesek akkor mennek nyugdíjba. Ha ennél fiatalabb vagy, akkor téged bőven érinteni fog a probléma.

A World Economic Forum (WEF) világszinten is utánaszámolt a kérdésnek. A világ vezető gazdaságait vették sorra, és az derült ki, hogy az USA, Kanada, az Egyesült Királyság, Hollandia, Japán és Ausztrália már most is óriási nyugdíjdeficittel küzd (de Kína és India sem áll jól). Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjfizetési kötelezettségüket hitelekből egészítik ki. 2015-ben összesen 67 000 milliárd dollárt tett ki a nyugdíjdeficitjük. A WEF elvégezte a matekot, és arra jutott, hogy 2050-re 428 000 milliárd dolláros deficitje lehet a világ vezető gazdaságainak.

Ez a deficit nagyobb, mint a világgazdaság jövőbeli mérete.

Egyszóval a helyzet tarthatatlan.

A globális megoldás receptjét senki sem tudja, de az valószínű, hogy az egyes államok kénytelenek lesznek egyre inkább kihátrálni a nyugdíjasok mögül. A magyar állam már gesztusokat is tett az alternatívák javára azáltal, hogy SZJA-jóváírással támogatja a privát nyugdíj-megtakarításokat (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és NYESZ). Egy ilyen lépés mi másról tanúskodna, mint arról, hogy az állami nyugdíjrendszert tehermentesíteni akarják, mert valószínűleg ők is tisztában vannak a számokkal.

Így kezdődött

Az öregségi nyugdíj nem olyan régi intézmény a világban, és úgy tűnik, nem is túl fenntartható. Magyarországon 1928-ban vezették be, vagyis kicsivel kevesebb, mint 90 éve. Történelmi léptékben nézve ez nem sok idő. Az intézkedés célja ráadásul egyáltalán nem a jólét biztosítása volt annak idején, csak éppen arra volt elég, hogy a jövedelem nélküli időseket megmentse az éhezéstől. Úgy tűnik, hogy a kör hamarosan bezárul, és öngondoskodás nélkül a nyugdíj újra csak erre az egyre lesz jó.

komment

Egymillió forintot vehetsz ki az újszülött gyermeked után az önsegélyező pénztárból

2017. május 22. 16:23 - blomqvist

Kevés olyan biztonságos megtakarítási forma létezik jelenleg, mint az önsegélyező pénztár, mégis valószínű, hogy még nem hallottál róla. Persze nem költheted akármire a pénzt, de talán nem is akkora hátrány, hogy nem lehet elkaszinózni a megtakarítást.

rsz_shutterstock_305880272.jpg

Ez is egy önkéntes pénztár, ami arra jó, hogy a lakosság összeteszi a pénzét, amiből a pénztár nagy értékben állampapírokat vásárol. Tulajdonképpen a tagok kölcsönt adnak az államnak, így a költségvetést kisebb arányban kell külföldi hitelekből fedezni (bár ez neked most mindegy is, csak nem árt tudni, hogy ilyen elven működik). Cserébe a tagok a pénzük mellé valamennyi hozamot kapnak, ami mindössze 1-3% körül van, de legalább kamatadó-mentes.

Ez még nem lenne akkora biznisz, de a hozamok mellé 20%-os SZJA-visszatérítés jár az éves befizetések után, aminek a felső határa évi 150 ezer forint. Ez így már nem rossz, sőt ha lekötöd két évre a befizetéseidet, akkor 30%-os adójóváírás jár neked. Aligha lesz máshol ekkora hozamod ilyen biztonság mellett, és elég mindössze kétéves kötöttséget vállalnod.

Hiteltörlesztés az SZJA-ból

Oké, beteszem a pénzt, visszakapom az adómat, de mire tudom elkölteni? – teheted fel a jogos kérdést. Nem akármire, de nagyon sok mindenre, például lakáshitel törlesztésére. Ennek a havi maximuma 19 125 Ft (jelenleg), ami nem olyan sok, de ha azt veszed, hogy 30%-át a visszaigényelt adódból fizeted, akkor már nem olyan rossz megoldás. És ez az összeg több is lehet, ha az adóstársad (pl. házastárs) is pénztári tag, és beszáll a törlesztésbe. De a munkáltatód is fizethet be a pénztári számládra (béren kívüli juttatás, cafeteria, támogatás stb.), ebben az esetben viszont figyelni kell az esetleges adóterhekre.

Gyerekre, iskolára, gyógyszerre

Mire használható még az önsegélyező pénztár megtakarítása? Ha gyermeked születik, akkor egymillió forintot levehetsz a számládról, illetve a korábbi jövedelmed és a GYES/GYED különbsége szintén a tiéd (bizonyos mértékig). A gyermeked iskoláztatására évi 127 500 forintot költhetsz (per gyerek), ebbe beletartoznak a tankönyvek, a tanszerek és a ruházati eszközök is.

A megtakarítás költhető még közüzemi díjak fizetésére, idősotthoni elhelyezésre, egyetemi tandíjra, kollégiumra és albérletre. Egészségpénztári funkciókat is ellát, vagyis fordítható gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, szemüvegre, kontaktlencsére, fogorvosra és a táppénz miatt kiesett jövedelem pótlására. És a felsorolást még lehetne folytatni.

Mennyibe kerül?

Arra figyelned kell viszont, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez 6 hónappal korábban elhelyezett egyenlegre van szükség a legtöbb esetben (vagyis 180 napig szimplán befizető vagy). És persze ez sincs teljesen ingyen (de még mindig elég olcsó). A számlanyitási díj 4 ezer forint, a kártyadíj egy-két ezer forint több évre, a pénztári levonás pedig 4-8% befizetéskor (pénztártól függ, hogy mennyi). A bankszámlára utalás, a készpénzfelvétel, a számlavezetés és még csomó minden általában ingyenes (de azért nézz utána mindig).

Hogy milyen szolgáltatók vannak jelenleg a piacon, azt az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének oldalán találod, és neked most az Egészség- és önsegélyező pénztárak menüpont lesz a lényeges.

komment

Adó 1+1%: ne az államnak add!

2017. május 15. 16:46 - blomqvist

Az öngondoskodás mellett most itt az ideje, hogy másokról is gondoskodjunk. Május 22-én zárul le az SZJA-bevallás időszaka, és ezúttal is rendelkezhetsz az adód 1+1 százalékáról, amit közhasznú civil szervezeteknek és bejegyzett egyházaknak ajánlhatsz fel. Tavaly 4 milliárd forintnyi SZJA 1%-ról nem rendelkeztek az adófizető magánszemélyek, így ez az összeg az államnál maradt. Sok kicsi valóban sokra megy, ezért kár lenne veszni hagyni.

shutterstock_391493374.jpg

Ügyfélkapus felhasználóknak a NAV idén már automatikusan elkészítette az adóbevallást, de az adód egy (pontosabban kettő) százalékáról te nyilatkozhatsz. Ha nem élsz a lehetőséggel, akkor az az 1% ugyanoda megy, ahova a többi adód is, vagyis bekerül az állami költségvetésbe. Viszont dönthetsz úgy is, hogy inkább közhasznú civil szervezetet támogatsz (egyesület, alapítvány vagy közalapítvány), és akkor biztosan tudod, hogy jótékony célra költötték el az adódat.

Idén 28 353 civil kedvezményezett közül választhatsz (ezek listáját itt találod). A legnagyobb összeget tavaly gyermekkórházak, daganatos betegségben szenvedő gyermekek és állatmenhelyek kapták, de természetesen oktatási intézmények és kulturális egyesületek is részesültek támogatásban.

Ez volt tavaly a 10 leginkább támogatott civil szervezet:

ado_egy_szazalek_civil_top10_2016_1.PNG

A kiutalt összegekből is látszik, hogy az adó egy százalékából sok-sok millió forint is összegyűlhet, tehát igenis van jelentősége ezeknek az aprónak tűnő felajánlásoknak.

A civil szervezeteknek járó SZJA 1% mellett még egy százalékról rendelkezhetsz, amit valamilyen, Magyarországon bejegyzett egyház javára ajánlhatsz fel (ezeknek a listáját itt találod).

Tavaly ez a tíz egyház kapta a legtöbb felajánlást:

ado_egy_szazalek_egyhazak_top10_2016.PNG

Mivel jóval kevesebb bejegyzett egyház van, mint civil szervezet, így még az utolsó, 31. helyen álló egyház is több mint másfél millió forintot gyűjthetett össze az adófizetők felajánlásaiból. Megint csak az látszik, hogy egy százalék is sokat számít.

Hogyan rendelkezhetsz az adód 1+1%-áról?

Ügyfélkapus regisztráció esetén az e-SZJA felületen, elektronikus úton is tudsz nyilatkozni az SZJA-d felajánlásáról. Más esetben postai úton, a 16EGYSZA jelű nyomtatvány kitöltésével tudsz nyilatkozni, amit a NAV (lakhelyhez tartozó) címére kell feladnod.

Nem árt tudnod a támogatni kívánt civil szervezet („kedvezményezett”) adószámát, de ezt általában megtalálod a szervezet weblapján. Egyházak esetében technikai számot alkalmaznak az azonosításra, ezeknek a listáját itt találod.

Ne hagyd elveszni!

Ha esetleg máskor nem is szoktál, legalább ilyenkor érdemes adakozni. Mint láthattad, csak egy-egy százalékról van szó, mégis kiemelten fontos ügyeket tudsz vele támogatni. Olyan nemes célokat, amikre enélkül nem jut elég támogatás. És mindez neked semmibe nem kerül, csak néhány kattintásba.

komment

A szerencsejáték a hiszékenyek önkéntes adója

2017. május 08. 13:53 - blomqvist

A magyarok sokat költenek szerencsejátékokra, és ezzel milliárdokat játszanak át az állam kezére, miközben azt hiszik, jó üzletet csinálnak.

shutterstock_524709820.jpg

Gyakran hallom emberektől, hogy félretennének, de nincs miből. Ugyanakkor azt is látom, mennyien állnak lottószelvénnyel vagy kaparós sorsjeggyel a kezükben a postán, várva a jószerencsét. Kíváncsi lettem, mennyit költenek szerencsejátékra a magyarok, szóval fel is kerestem a Szerencsejáték Zrt. oldalát.

Nem árt megkapaszkodni: 2014-ben egy magyarra 30 300 Ft szerencsejátékra költött pénz jutott. Ebben már mindenki benne van, az újszülöttől az aggastyánig. Mivel 18 év alatt tilos a szerencsejáték, a felnőttekre még több költés jut. Helyezzük ezt kontextusba, és nézzük meg a KSH 2014. évi adatait az egy főre jutó éves fogyasztásról:

eves_fogyasztasok_2014.PNG

Forrás: KSH

Vagyis a magyarok számára a szerencsejáték legalább olyan fontos, mint a ruházat, az üdülés vagy a szeszes ital/dohányzás. 2014-ben 1,8 milliárd darab alapjátékot vettünk igénybe (ez a legkisebb egység, amennyiért játszani lehet). Választék van bőven: Ötöslottó, Hatoslottó, Joker, Kenó, Luxor, Skandináv lottó, Eurojackpot, Puttó, Totó, Tippmix, és a kaparós sorsjegyekről még nem is beszéltünk. A legtöbbet Tippmixre költöttünk, utána jött csak az Ötöslottó.

Ezzel a teljesítménnyel 303 milliárd forint árbevételt termelt a Szerencsejáték Zrt.-nek az ország 2014-ben.

Leírom számmal is, hogy érezzétek a súlyát: 303 000 000 000 forintot.

Egyébként 2015-ben még nőtt is az árbevételük: elérte a 350 milliárd forintot. Persze a cégnek is vannak fenntartási költségei, és a nyereményeket is ki kell fizetni valamiből, tehát a profit ennél alacsonyabb. A számviteli beszámolójuk alapján 2014-ben 5,9 milliárd nyereséget termeltek (2015-ben 6,2 milliárdot). Azért ez sem rossz.

Hova kerül ez a pénz? A Szerencsejáték Zrt. teljes mértékben állami kézben van, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonos. Vagyis a magyar állammal szemben rendkívül szkeptikus magyarok évi 6 milliárd forint tiszta hasznot hajtanak az államnak. Eközben gyakori panasz, hogy magasak a hazai adóterhek. Úgy tűnik, sokan szívesebben fizetnek az államnak, ha színes szelvényt adnak cserébe.

rsz_shutterstock_172060289.jpg

Ilyenkor szokták mondani az ellenérvelők, hogy mekkora nyerési potenciál van a szerencsejátékban. Hát, a hasznot elnézve nem a Szerencsejáték Zrt. áll vesztésre, hanem a játékosok. Az öttalálatos nyeremény esélye az Ötöslottónál 1 a 43 949 268-hoz. Ennél az is sokkal valószínűbb, hogy lezuhansz repülővel, pedig arra is nagyon kevés az esély (1 a 11 millióhoz). Nem a legokosabb gazdasági döntés, ha valaki ilyen rossz esélyek mellett próbálja gyarapítani a pénzét.

Nem vagyok naiv, és nem gondolom azt, hogy emberek ezrei kezdenek hirtelen másra költeni a fentiek tudatában. Csak azt kellene felismerni, hogy a szerencsejáték egy olyan luxus, ami azután következhet, hogy kellő megtakarításod van a bankban, fenntartható mértékű a hiteled, kötöttél életbiztosítást, tettél félre nyugdíjra stb. Tőzsdézni is olyannak érdemes, akinek van pár felesleges milliója, és nem annak, aki még az első millióját sem kereste meg.

komment

Ezekre kell figyelned egy akciós terméknél

2017. május 04. 17:03 - blomqvist

A felmérések rendszerint kimutatják, hogy a magyarok különösen árérzékenyek, vagyis rendkívül fogékonyak az akciós termékekre, és ha csak lehet, a legtöbb terméktípusnál a legolcsóbbat választják. Az akciókkal viszont nagyon is vissza lehet élni, szóval nem árt tisztában lenned a gyakori szabálytalanságokkal, és hogy kihez fordulhatsz, ha ilyennel találkozol.

Korábban írtam már az olyan akciókról, amik törvényesek, viszont így vagy úgy manipulálnak, és rávesznek a vásárlásra (ha hagyod). Most olyan akciós húzásokról lesz szó, amik túllépik a törvényesség határát.

resizeimage_net-output.jpg

Az első és legfontosabb szempont, amit meg kell nézni, hogy tényleg akciós-e a termék. Nem írhatják oda, hogy akciós, ha valójában nem az, a terméknek mindenképp olcsóbbnak kell lenni az eredeti árhoz képest. Olyan eset is előfordult itthoni áruházláncoknál, hogy drágítottak a terméken, ennek ellenére nem szégyellték ráírni, hogy akciós. Ezért büntetés jár (a GVH sajtóközleményei közt lehet csemegézni, ha konkrét cégnevekre vagy kíváncsi).

Gyakran odaírják egy termékre, hogy mennyi volt az eredeti ára, amiről aztán leárazták, vagyis például „24 990 Ft helyett 17 800 Ft”. Ilyenkor sokan gondolják, hogy fenéket, sosem került az annyiba, csak jól mutat egy akciónál az eredeti ár eltúlzott megnövelése. Valójában ez a vásárló megtévesztése lenne, mivel joggal hihetnéd azt, hogy egy prémium termékhez jutsz hozzá olcsóbban, pedig az sosem került olyan sokba.

Nem lehet olyan árat feltüntetni eredetiként, ami ésszerűtlenül rövid ideig volt életben. Az sem működik, hogy a bolt irreálisan felnyomja valaminek az árát pár napra, hogy utána akciót írhasson ki rá. Ha ilyen előfordul, akkor a fogyasztóvédelem megvizsgálja, hogy elfogadható volt-e az áremelés időtartama, illetve a piaci átlaghoz képest mennyire kértek reális árat egy termékért. Tehát ha két napig 150 ezer forintért árultak egy mosógépet, ami minden más áruházban legfeljebb csak 80 ezerbe került, majd hirtelen leárazták 75 ezer forintra, akkor az nagyon is gyanús lesz a hatóságoknak.

A készlethiány is lehet jogsértő

Létezik olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat is, aminek „csalogató reklám” a neve. Ez azt jelenti, hogy akciósként reklámoznak egy terméket, ami odacsalja a vásárlókat, de az akciós termék nincs készleten. Viszont ha már ott van a vevő, akkor vesz is valamit, igaz nem feltétlen akciós árut. Emiatt van az, hogy mielőtt egy áruházlánc akciót hirdet, megfelelő mértékű készletről kell gondoskodnia, mert a kereslet várhatóan meg fog nőni.

Hogy mekkora készlet az elfogadható, az már mérlegelés kérdése. Rövidebb akcióknál az első három napban a legnagyobb a dömping, így ha már ekkor készlethiány van, az jogsértőnek minősülhet. Hosszabb akcióknál megengedett az átmeneti készlethiány, de az áruháznak mindent meg kell tennie, hogy pótolja a felkínált árut. Fel kell tüntetni, ha valami csak „a készlet erejéig” kapható, de ebben az esetben sem elfogadható, ha már az első napokban elfogy az árucikk.

Hol tudok tájékozódni, panaszt tenni?

Ha gyanús akciózást látsz, akkor érdemes ellátogatnod a fogyasztóvédelem meglepően színes oldalára, ahol egyrészt tájékozódhatsz a jogaidról, megnézheted a jogsértő webáruházak, a veszélyes termékek és a fogyasztóbarát vállalkozások listáját, másrészt panaszt is tehetsz.

Tegyük hozzá, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2017-től megszűnt mint külön intézmény, feladatkörét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vette át, akik idéntől kezdve a területileg illetékes járási hivatalhoz irányítják a panasszal élőket.

A Gazdasági Versenyhivatalt szokták még ilyenkor megemlíteni, de ők az országos szabálytalanságokat vizsgálják („ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas”), első körben a fogyasztóvédelemhez érdemes tehát fordulnod.

komment

Ennyi nyugdíjat kapnak az egykori magyar sztárok

2017. április 24. 15:18 - blomqvist

Legutóbb Koós János nyugdíjáról derült ki, hogy mennyire alacsony. Az énekes-humorista a Kiskegyednek panaszolta el, hogy nem érti, miért kap ilyen keveset, miközben ő mindig minden járulékot befizetett. Nemrég hasonlóan nyilatkozott Nagy Feró és Demjén Ferenc is, de a többi, egykor országosan ismert és népszerű előadóművész sem dúskál a pénzben. Na de mennyi az annyi? És miért ilyen kevés?

koos_janos.jpg

Fotó: Blikk

Koós János havi 38.000 forintos nyugdíjat kap. Hat évtizedes előadóművészi múlttal ez eléggé kevésnek tűnik. A magyar átlagnyugdíj havi 120 ezer körül mozog (ez persze régiónként eltérő), Koósnak harmadennyi pénzből kellene megélnie, ha nem lennének még most is fellépései, illetve ha nem kapna jogdíjakat.

Koós szerint a „közvetítő cég” levonta a fellépéseiért kapott díjból a nyugdíjjárulékra szánt összeget, akik végül mégsem fizették ezt be a társadalombiztosítónak, és ezért nincs most nyugdíja (tehát nem ő a hibás). A cég, akire hivatkozik, az 1958 és 1991 között üzemelő Országos Rendező Iroda (ORI) lehet, amely intézmény a könnyűzenéért és a koncertszervezésért felelt a Kádár-rendszer alatt.

Demjén Ferenc is az ORI-t hibáztatja. Demjén 48 500 forintos havi nyugdíjat kap annak ellenére, hogy – állítása szerint – a nyugdíjjárulékokat mindig befizette, csakhogy valakik állítólagosan „lenyúlták” azt a pénzt. Ha valóban fizetett járulékot a fellépései után, akkor ennek a nyilvántartásban szerepelnie kellene. Demjén szerint eltűnhettek a nyilvántartólapok, amik őt igazolhatnák.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) szerint a törvények alapján határozták meg a nyugdíjak mértékét az ismert zenészek esetében is. Vagyis

 azért ilyen alacsony ez az összeg, mert ennyi jár nekik  

a befizetett járulékaik alapján. 1975 és 1992 között is volt alkalmuk a nyugdíjukat gyarapítani mint „munkaviszonyban nem álló előadóművész”, majd ’92 után egyéni vagy társas vállalkozóként fizethettek (volna) járulékot. Az ONYF szerint ezt nem tették meg.

Nagy Feró is hasonló cipőben járhat. Aktív éveit szintén koncertezéssel töltötte, a nyugdíja mégis csak havi 42 600 Ft. Erről nemrég a TV2-nek is nyilatkozott:

Korábban egyébként több egykori zenészről is kiderült, hogy hiába turnézták körbe az országot fiatal korukban, a nyugdíjuk meg sem közelíti a hazai átlagot. Korda György 28 ezer, Vikidál Gyula 44 ezer, Aradszky László 48 ezer, Medveczky Ilona 68 ezer forintos nyugdíja miatt panaszkodhat. A tavaly elhunyt Somló Tamásnak mindössze 28 500 forintos nyugdíjjal kellett beérnie utolsó éveiben.

Persze nem mindenki járt rosszul az egykori hírességek közül. Verebes István 114 ezer forintos nyugdíjat kap, míg Vágó István 160 ezres nyugellátása meg is haladja az országos átlagot. Ezek az összegek még így is eltörpülnek a tavalyi legnagyobb magyar nyugdíj mellett, ami 1,6 millió forint volt (a járulékplafon 2015-ös eltörlése óta lehet ekkora nyugdíjat elérni).

Nem csak az egykori celebeket érinti az alacsony nyugdíj

Hiába a viszonylag magas országos átlag, a nyugdíjasok több mint fele a létminimum alatt él, vagyis havi 80 ezer forintot sem kapnak az államtól. Lehet, hogy nekik a fizetésük sem volt átlagon felüli annak idején, de – ahogy arról írtunk is korábban – a nyugdíjak mindenki esetében csökkenni fognak a következő 10-20-30 évben. Egy átlagos fizetésű 35 éves magyar ember (akkori értéken) csak nagyjából 80 ezer forintos nyugdíjra számíthat, ha egyszer nyugállományba vonul.

Az egyre gyarapodó nyugdíjas népességet egyre nehezebb lesz eltartania a fogyatkozó aktív keresőknek, és ez elkerülhetetlenül a nyugdíjak csökkenéséhez fog vezetni. Nem véletlen, hogy az állam is a privát megtakarítások igénybe vételére ösztönöz. Háromféle nyugdíj-előtakarékossági programra adnak évi 30%-os adójóváírást (évente akár 280 ezer forintot, ha a háromból kettőt is igénybe veszel), ezek közé tartozik a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ. Úgy tűnik, ilyen megoldásokban érdemes gondolkodni, ha nem akarunk nyugdíjas korunkra teljesen elszegényedni.

komment
süti beállítások módosítása