Utólag már könnyű okosnak lenni, mégis vannak olyan alapvető tények és különbségek, amelyeket ha egyszer megértünk, akkor jó eséllyel egy életre el tudjuk majd kerülni vele a túl kockázatos befektetéseket. Sokan a hármas „brókerbotrány” után általánosan azt a következtetést vonják le, hogy már sehova nem éri meg befektetni, ők tévednek és elsősorban nekik szeretnék most ebben a rövid összefoglalóban egy kis iránymutatást adni.

A pénzpiac szereplői

Amikor befektetést keresünk az összegyűlt pénzünknek, akkor általában magát a befektetési formát (államkötvény, bef. alap, lekötés) vizsgáljuk meg, az azt kínáló pénzintézetet ritkábban. Azon belül is elsősorban az ígért / kínált hozam alapján döntünk, közben pedig semmit nem tudunk arról, hogy mégis ki az adott papír kibocsátója, vagy melyik cég és mi alapján ígéri nekünk a szóban forgó mesés hozamot. Vegyük sorra most röviden a befektetések „árusítóit / viszonteladóit”, azaz a szolgáltatókat és közvetítőket, és nézzük meg, hogy mik az alapvető sajátosságok ezeket illetően.

Kereskedelmi bank: A kereskedelmi bankok a jegybank „viszonteladói”, és közvetett módon a pénzforgalom szabályozói. Legnépszerűbb „befektetési” termékeik a különböző lekötések, amelyek mögött banki ügyletek –jellemzően hitelezési folyamatok- állnak. Te beteszed az 1 millió forintodat a bankba, ők ezt kiadják az ügyfeleiknek lakáshitelre, személyi kölcsönre, hitelkártyára 6-30%-os kamattal, te ebből visszakapsz 1-3%-ot évente. A lekötésekre kapott kamat minden esetben a jegybanki alapkamat mértékétől függ, amelyet a Magyar Nemzeti Bank szabályoz, és amelytől a bankok üzletileg kis mértékben eltérhetnek. Tiszta üzlet, viszonylag kevés kockázattal. Erre kapsz egy OBA garanciát 100 ezer euróig, ami sávos térítéssel maximum 30 millió forintot jelent. Azon túl, hogy biztonságos és kiszámítható, nem kell sem értened a befektetéshez sem pedig foglalkoznod vele, ezért nagyon sok ember számára kényelmes megoldás.

Befektetési szolgáltató: Leegyszerűsítve: olyan a BSZT hatálya alatt működő vállalkozás, amely nagyrészt értékpapír kereskedelemmel foglalkozik. A befektetési szolgáltatók általában banki tevékenységet nem végeznek, azaz nem vehetsz fel náluk hitelt és bankszámlát sem nyithatsz, értékpapírszámla vezetésére viszont jogosultak, amelyet valamelyik leszerződött háttérbankjuk segítségével oldanak meg. Szolgáltatótól függően választhatsz az értékpapír kínálatból, amit ők rendszerint a piacról gyűjtenek össze, vesznek meg nagyker áron és közvetítik feléd normál áron. Bizonyos értékpapírokat megéri tartani is, azaz nem feltétlen kell adnod-venned őket, van amivel kapcsolatban viszont kereskedned kell, hogy hozamot érhess el vele. A kereskedésben segít neked a bróker, aki jellemzően a befektetési szolgáltató szerződött partnere / alvállalkozója / alkalmazottja. A kereskedelmi bankokkal ellentétben itt a befektetésed mögött nem banki műveletek, hanem értékpapírok, deviza, vagy készpénz áll, ezért sokkal jobban meg kell nézned mit is veszel a pénzedért. Garanciád a BEVA által, kizárólag az értékpapírokra van, maximum 20.000 euróig ( 6 millió Ft ), az OBA-val ellentétben azonban ez nem jár neked automatikusan a papír mellé, hanem külön kell igényelned, továbbá kizárólag a szolgáltató csődje esetén fizet, kibocsátói kockázat esetén nem! lsd: QUAESTOR)

Az alapkezelők: Az alapkezelők olyan speciális befektetési szolgáltatók, akik a közvetítés mellett, saját befektetési alap kezelésére is jogosultak. A befektetési alap szakemberek által kezelt vagyontömeg, amelyet a kisbefektetők pénzéből pakolnak össze. Ha ezer ember fizet fejenként 1 millió forintot, akkor az alap 1 milliárdos tömegű, így 1 milliárd forint értékben tudnak az alapkezelők értékpapírokat adni-venni kereskedni a pénzből. Az elért hozamon az alap kezelője, kibocsájtója, (persze az értékpapírok kibocsájtója is) és te, mint kisbefektető az alap egyik „vásárlója” osztoztok, az alap árfolyamainak alakulása szerint. A befektetési alapok kétségtelen előnye, hogy a magas diverzifikációnak köszönhetően, színesebb befektetésekhez juthatunk hozzá általuk, illetve a kockázatokat is megfelelően kordában lehet tartani velük. Az alap tehát egy jellemzően értékpapírokból álló „gyümölcskosár”, amelyet szakemberek válogatnak össze és kezelnek is, ezért azzal neked folyamatosan nem kell foglalkoznod, a kiválasztásukhoz viszont elegendő szaktudással kell hogy rendelkezz. A befalapokra abban az esetben jár garancia, ha az alap kezelője rendelkezik BEVA tagsággal, ezt a BVA honlapján te is ellenőrizni tudod.

Brókerek / privátbankárok: jellemzően egy bank /befektetési szolgáltató vagy alapkezelő szerződött partnerei, ügynökei. Feladatuk kisebb részben, hogy felmérjék az igényeidet, bemutassák számodra az adott szolgáltató befektetési palettáját, nagyobb részben pedig, hogy döntési támogatást nyújtsanak neked az értékpapír számlád kezeléséhez. A bróker szaktudása, munkájának eredményessége legalább annyira, vagy talán még jobban is hozzájárul ahhoz, hogy milyen hozamokat érsz el a befektetéseden, mint maguk az értékpapírok, amikkel a tanácsára kereskedsz. A brókernek rendelkeznie kell befektetés kezelői szakvizsgával, és egy szerződéssel közöttetek és a befektetési szolgáltató között, amely feljogosítja arra, hogy a pénzeddel kapcsolatban kezelési információkkal lásson el téged. Jogilag azonban te kereskedsz, így a felelősség is a tiéd. Kizárólag olyan szolgáltatót és brókert válassz, aki Magyar Nemzeti Bank felügyelete alatt, törvényileg szabályozva végzi a munkáját (ennek utána tudsz nézni az MNB regiszterben) illetve az értékpapírok tekintetében is keresd a szabályozott piacokat. A devizatőzsde (forex), a tőkeáttétes ügyletek, és a kibocsátói garanciát nem tartalmazó vállalati kötvények magasabb kockázatokat jelentenek, ezért ezeket fokozottabban járd körbe!

Az állam: A pénzpiac szereplői közé tartozik maga a magyar államkincstár is, aki a lakossági megtakarítási kedvet állampapírok kibocsátásával ösztönzi. Az állampapír egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, magyarul amikor államkötvényt veszel, akkor kölcsönadsz az államnak. Az állam ezért cserébe garantált kamatot ajánl neked, és a kötvény visszaváltásakor a névértéket (amennyiért a kötvényt vetted) is megtéríti neked. Az állampapírok reális középutat jelentenek a lekötött betétek és a piaci értékpapírok között. A jelenlegi kamatkörnyezetben ugyanis hasonló kockázati szint mellett magasabb kamatszintet és likviditást biztosítanak neked, ugyanakkor állami garanciát is élvezel. A névértékre és a kamatra elévülés nélküli állami garanciát kapsz, ami azt jelenti, hogy az állam garantáltan fizet neked a kötvény visszaváltásakor. Kivéve persze akkor, ha államcsőd van, mint Argentinában 2001-ben, de hát 100%-os biztonság az élet semelyik területén sem létezik. Az állampapírral tehát infláció feletti stabil hozamot és likviditást kapsz és a magyar állam gazdasági / politikai kockázati szintjét vállalod.

Biztosító társaságok: Elsősorban nem befektetési céllal, hanem kockázati közösségek védelmére / kártalanítására létrejött, többszázéves pénzintézetek, a biztonság alapkövei. Az első biztosítók elődei az ókor 300-as éveiben akkor jöttek létre, amikor a kereskedelem és a szállítás elkezdett fellendülni. A karavánokat és a szállító hajókat folyamatosan fosztogatták a rablók és a kalózok, ezért a görög / római kereskedők összefogtak és létrehoztak egy olyan közös alapot, amelybe mindenki befizetett valamennyit, és egy esetleges rablás esetén ebből kártalanították egymást. A viszontbiztosítás fogalma tehát már közel 2000 éves múltra tekint vissza, és azóta is a legbiztosabban működő védelmi eszköz a világgazdaságban. Mivel azonban a biztosítók napjainkban a beérkezett díjaknak köszönhetően hatalmas pénztömegekkel gazdálkodnak, ezért kézenfekvő a funkció, hogy elkezdtek ügyfeleik körében befektetési lehetőségeket is kínálni. Ehhez segítségül hívták a piacon elérhető befektetési alapokat, -sőt néhány biztosító társaság saját alapkezelővel is rendelkezik- és ezeket havonta megvehetővé alakítva, elérhetővé tették azokat az átlagemberek számára is. A biztosítókon keresztül tehát olyan befektetési alapokat vásárolhatsz magadnak már akár havi 10 ezer forintból, ahova előtte csak milliókkal szállhattál be. A Biztosítók száma hazánkban átlépi a harmincat, az igénybe vehető megtakarítási ajánlatok köre pedig meghaladja az 500-at. A biztosítókon keresztül igénybevett szerződésekre, viszontbiztosítási garanciát kapsz, amely azt jelenti, hogy ha az adott társaság csődbe menne, akkor vagy a többiek támogatják vagy egy nagy társaság olvasztja be magába. A biztosítási piac rendkívül bonyolult, egyrészt maga a felület, azaz a termék is rengeteg buktatót és rejtett költséget tartalmazhat, másrészt az elérhető befektetési alapok tekintetében is súlyos különbségek vannak. Mégis a banki, befektetési és az állam által kínált befektetési lehetőségekkel összehasonlítva, talán a mai napig a biztosítások jelentik a legbiztonságosabb helyet a pénzednek, már csak azért is, mert a jog is élesen elválasztva definiálja az életbiztosítás fogalmát, a befektetéstől és a magánvagyontól.

Tanácsadók, ügynökök: biztosítást, befektetési és banki terméket a leggyakrabban ügynökön / tanácsadón / üzletkötőn keresztül vesznek igénybe az emberek. A legtöbb társaságnak van saját, úgynevezett függő hálózata, akik csak a pénzintézet saját termékeit értékesíthetik, illetve van úgynevezett független hálózat, aki több társaság, vagy akár az egész piac termékeit is közvetítheti. Ezen felül pedig van egy harmadik kategória, a tanácsadó, aki vagy közvetít maga is terméket vagy nem, de akinek fő feladatát tekintve, az eligazítás, az egyes konstrukciók maximális ismerete, a számítások kalkulációk, kockázatok megbecsülése és némely esetben a konkrét portfóliók összeállítása a munkája. Magyarországon a legtöbb ügynök olyan biztosítási ügynök, aki csak néhány preferált biztosító termékeit kínálja, illetve sok a szakképzetlen, jutalékvezérelt „befektetési tanácsadó” is.

Igazi tanácsadókra ugyanakkor nagy szükség van, hiszen csak olyan embertől várható el, hogy a teljes pénzpiacot a kockázatokkal, veszélyekkel és buktatókkal együtt ismerje és átlássa, aki az életét szenteli ennek, és ebben éli a mindennapjait. Átlagemberként ez pedig nem a mi feladatunk.

Remélem a fenti összefoglalóval segítettem a piaci szereplők egymáshoz való viszonyának megértését, kérdéseidet vagy véleményedet pedig várom a cikk alatt!