Az alacsony jövedelmű amerikai családok a bevételeik közel felét olyan élvezeti cikkekre költik, amikre nem lenne muszáj. Történik mindez egy olyan társadalomban, ahol a felesleges költekezést elítéli a többség. Az MNB friss tanulmánya szerint a magyar fiatalokból még ez a fajta tudatosság is hiányzik.

A Deutsche Bank Research nem vette félvállról a túlköltekezés kérdését: harmincéves időtartamon (1984–2014) vizsgálták meg az amerikaiak költési szokásait, és az jött ki, hogy a szegények a jövedelmük 40%-át elköltik haszontalan, vagy legalábbis nélkülözhető luxuscikkekre. A magyarok sem különbek ilyen téren: a szegényebbek közt arányaiban több a dohányos (itt írtunk erről), és szerencsejátékra is milliárdokat költ évente a lakosság egy része.

Azért persze a középosztály és a „felső tízezer” sem olyan példamutató a költésekben. Amerikában a jövedelem növekedésével a kényelmi termékek aránya is nőtt:

a legtehetősebbek a bevételük 65%-át verik el élvezeti cikkekre.

Ebből is látszik, hogy a takarékosság inkább hozzáállás kérdése, és nem feltétlen a jövedelmen múlik. Sokan állítják, hogy majd félretesznek, ha több pénzük lesz, valójában a többségük olyankor sem kezd spórolni. Lehet, hogy a tehetősebbek nem pont cigire költik a pénzüket, hanem elköltik thaiföldi utazásra, de ugyanúgy nem teszik félre.

Ha már a hozzáállásnál tartunk...

Az amerikaiak többsége szerint elfogadható eszköz a hitel, de csak fontos kiadások esetén (betegség, munkanélküliség vagy hasonló vészhelyzeteknél). Viszont 87%-uk egyenesen szégyellné magát, ha adósságba verné magát luxusköltések miatt. Vagyis hiába szeretik az amerikaiak az élvezeti cikkeket, azzal azért egyetért a többségük, hogy hitel árán nem szabad ilyesmikre költeni.

Nálunk, magyaroknál nem ilyen elutasítóak a hitelekkel kapcsolatban. Az év első négy hónapjában 32%-kal több fogyasztási és lakáshitelt vettek föl az előző év azonos időszakához képest az emberek. A fogyasztási hitelek közt a személyi kölcsönök mennyisége 20%-kal, a gépjárműhiteleké 14%-kal nőtt. Egyedül a szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyisége csökkent jelentősen.

Az MNB a legutóbbi, 2017. májusi Pénzügyi stabilitási jelentésében szomorú képet fest a felnövő generációkról.

A 15-22 évesek többsége szinte egyik banki alapfogalommal sincs tisztában.

Nem csoda, mivel a megkérdezettek 82%-a nem részesült semmilyen pénzügyi képzésben élete során, a közoktatás egyik szintjén sem. A pénzügyi tudatosság hiányáról az Index is írt, illetve arról is szó volt, hogy végre oktatni fognak pénzügyi ismereteket a középiskolákban – igaz, egyelőre csak a szakgimnáziumokban. Emellett az MNB is egyre inkább kiveszi a részét az ismeretterjesztésben (lásd: Fogyasztóvédelmi Központ).

Az ilyen intézkedések révén elképzelhető, hogy idővel fejlődni fog a magyarok pénzügyi tudatossága, és jobb gazdasági döntéseket hoznak majd. A fejlődés első jele az lenne, ha az emberek megtanulnának nem költségként gondolni a megtakarításokra, sőt hitel helyett – amikor csak lehet – spórolással teremtenék elő a pénzt. A következő 20-30 évben alaposan felfordulhat a mostani világ rendje – elég csak a nyugdíjakra nézni –, ezért nem árt pénzügyileg már most felkészülni a borús jövőre.