A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2014-es felmérése szerint a 65 évet betöltött emberek 48%-a semmilyen szociális járadékban, egyéb juttatásban nem részesül. Ez egyben azt is jelenti, hogy arra kényszerül, hogy tovább dolgozzon. Elég nehéz elhinni, hogy a gyakorlatban minden második ember nem tud felmutatni hivatalos szolgálati időt, vagy bejelentett munkaviszonyt.
Ami a jelenlegi Európai Unióra vonatkozó statisztikákat érinti, a világhoz viszonyítva jobban állanunk. A tavalyi évben „mindössze” 124 millió olyan ember volt, aki betöltötte a 65. életévét, és semmilyen nyugdíj folyósítást nem intézett felé az állam. A világra kiterjedő 48% helyett ez mindössze 24%-os aránynak felel meg.
De még ez is megdöbbentő majdnem minden negyedik ember nem kap nyugdíjat.
Jelenleg Európában az elsődleges szempont, a megszorítás. Szerte a kontinensen megfigyelhető, hogy szűkítik az ún. szociálishálót, ami miatt viszont nő a szegénység. Így az országok vezetősége inkább a jelenlegi keresetekkel vannak elfoglalva, mintsem a nyugdíjasok jóllétével.
Európán belül is éles szakadék vehető észre. Míg a nyugati államok a bruttó hazai termék csaknem 11%-át fordítják nyugdíjra, addig Európa más részein ez 0%, és 2% közé tehető. A megvizsgált 178 ország átlagban a GDP 3,3%-át fordítja nyugdíjra.
Magyarország sem kivétel
A mi életünk sem alakul máshogy, mint más országokban. Ugyanúgy szűkülnek a szociális ellátások, mint más országokban, ugyanúgy más problémákkal (is) kell megküzdenie az államnak. Mindössze annyit tehetünk, hogy megpróbálunk nem csak az államra támaszkodni, hanem saját magunk is próbálunk felkészülni a nyugdíjas életre.
