Egyre többen jönnek rá arra, hogy öngondoskodás nélkül komoly nehézségek várnak rá nyugdíjas évei során. Mindezt nem valamilyen személyes benyomás alapján állítjuk (bár a környezetünkben egyre több ember van, aki rájött erre), hanem a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján. Segítségképp a közeljövőben bemutatjuk mindhárom, állami adókedvezménnyel egybekötött nyugdíj-megtakarítási formát. Kezdjük az önkéntes nyugdíjpénztárral!

Már csak azért is, mert a tavalyi adatok alapján ez a legnépszerűbb konstrukció, 2014-ben több mint 1,1 millió ilyen szerződés volt, szerződésenként és átlagosan egymillió forintos vagyonnal.

A nagy kérdés persze az, miért éppen az önkéntes nyugdíjpénztárt válasszuk a nyugdíj-előtakarékossági számlával vagy a nyugdíjbiztosításokkal szemben. Mondjuk azért, mert ennek a legkisebb a költsége (a legdrágább egyébként a nyugdíjbiztosítás) a Portfolió nagyon jó összeállítása szerint.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak egyik nagy előnye a kezdetekben az volt, hogy a munkáltatók is befizethettek, őszintén szólva ez is húzta magával az egész konstrukciót, ugyanakkor tavaly év végén már bőven az egyéni hozzájárulások vitték a prímet (a befizetések négyötöde származott innen), és a trend idén is folytatódni látszik.

Az önkéntes nyugdíjpénztárt választva 20 százalékos adójóváírással is számolhatunk, más kérdés, hogy ennek határa az évi 150 ezer forint, ami kis fejszámolás után azt is jelenti, hogy évi 750 ezer forintos megtakarításnál használhatjuk ki maximálisan a rendszert. Ízlés és pénztárca dolga, hogy ez sok vagy kevés.

Hogyan juthatunk a pénzünkhöz?

Ez az a kérdés, amire a válasz finoman szólva sem mindegy. Két eset lehetséges, vagy a nyugdíjkorhatár elérése előtt, vagy azt követően vesszük ki a megtakarításaink.

Fontos tudni, hogy az első esetben is ki kell várnunk a tíz évet (ennyi a várakozási idő), és ha ekkor vesszük ki a pénzt, akkor csak a hozamokhoz juthatunk hozzá adómentesen, a tőkét ellenben személyi jövedelemadó (ez ugye 16 százalék) és eho (ez pedig 27) terheli, ami így együtt már elgondolkodtató.

Ami a rossz hír mellett némi jó hír, hogy ezt követően viszont kétévente tíz százalékponttal csökken az adóztatott tőke aránya, magyarul 12 év után a 90 százalék, 14 után a 80 százalék után kell adóznunk és így tovább. Nem nehéz kiszámolni, hogy ebben az esetben 21 év után vehetjük ki adómentesen a befizetett összeget.

A második eset az, ha akkor szeretnénk élvezni a megtakarításaink gyümölcsét, amikor már elértük a nyugdíjkorhatárt. Ebben az esetben azok jártak jól, akik 2012. december 31. előtt kötöttek szerződést, ők ugyanis adómentesen vehetik fel a tőkét és a hozamot is (az egyetlen megkötés, hogy legalább 3 éve tagnak kell lenni).

Akik ellenben ezt követően döntöttek a szerződéskötés mellett, azok jobban teszik, ha lelkileg felkészülnek rá, hogy az aláírástól számított 10 évet várniuk kell, igaz, ekkor ők is adómentességet élveznek.