Amíg 61 ezren küzdenek a magánnyugdíjpénztári vagyonukért (mintegy 200 milliárd forint), addig már biztosan kijelenthetjük, hogy az állam a korábban átvett nyugdíjpénztári vagyont már el is költötte. 

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) oldalán egészen 2011.06.15-ig vissza tudjuk nézni, mi történt az államhoz visszatérő nyugdíjpénztári vagyonnal. Hivatalosan létrejött a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, amely arra volt hivatott, hogy a beérkező pénzt kezelje, és elossza.

A szervezet jól tette a dolgát, és nagyjából tavaly év végére sikerült is elosztania az összes pénzt, és 2015.01.31-én hivatalosan meg is szűnt. Csak érdekességképpen jegyezném meg, 2011.06.15-től 2015.01.31-ig összesen 1326 nap telt el. Ha abból indulunk ki, hogy nagyjából 3 ezer milliárd forintot fordítottak főleg az államadósság törlesztésére, akkor is napi többi, mint 2 milliárd forintot költöttek el. 

3 ezer milliárd forint 4 felé

A legnagyobb tétel több, mint 2 ezer milliárd forint adósságcsökkentésre folyt, ez a teljes összeg mintegy 70%-a, már 2011 júniusában mintegy 1.365 milliárd forint került ide, átvitt értelemben.

A magánnyugdíjpénztárak befektetésként jelentős részt magyar államkötvénybe fektettek, aminek ekkor megnőtt a jelentősége. A kötvény ugyanis egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, jelen esetben mi a magánnyugdíjpénztárakon keresztül adtunk kölcsönt az államnak, kamatért cserébe. Azzal, hogy ezek az államkötvények visszakerültek az államhoz ez a tartozást megtestesítő állampapír lényegében értelmét veszítette, hiszen az állam önmagának nem fog kamatot fizetni.

A másik legnagyobb tétel az állami költségvetésbe vándorolt 528,8 milliárd forint értékben még 2011 október, és december között. A teljes nyugdíjvagyon 6,8% (201 milliárd forint) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került, amit szintén az adósságcsökkentésre fordítottak.

Végül, de nem utolsó sorban a nyugdíjpénztártagok is kaptak reálhozam néven mintegy 233,2 milliárd forintot, és ezzel a történet végére is értünk.

Mit tanulhatunk az egész nyugdíjpénztári mizériából?

Viccesen kezdhetnénk azzal, hogy az állam nem egy jó pénzintézet, hiszen ilyen rövid idő alatt ennyi pénzt elkölteni nem semmi. De komolyra fordítva a szót, a magánnyugdíjpénztárak 1998-tól 2011-ig működtek, mindössze 13 évig, és mégis össze tudtunk benne gyűjteni 3 ezer milliárd forintnyi vagyont. Pedig ide csak a bruttó bérünk 8%-át fizettük be, és nem volt rá állami támogatás.  

Ez azt jelenti, hogyha most a fizetésünk 10%-át félretesszük egy államilag támogatott, de privát nyugdíj megtakarításba, akkor legalább ekkora vagyont ki tudunk építeni, amire az államnak már nem lesz semmilyen befolyása. Nem is lehet, hiszen mindenki a leadózott nettó pénzéből áldoz arra, hogy megfelelő színvonalon élhessen. A feladat tehát adott...