Adódik a kérdés, hogy miért foglalkozunk olyan sokat a görögökkel, és a görög állam helyzetével, amire egyszerű a válasz. Nem kell messzire mennünk vissza az időben, amikor is az amerikai ingatlanlufi miatt az egész világ pénzügyi válságba sodródott. Görögország helyzete akár ekkora hatással is lehet Európára, sőt.
Miért fontos a megegyezés?
Mind Európa, mind Görögország egyaránt érdeke, hogy sikerüljön megtalálni a közös nevezőt. A görögök részéről teljesen egyértelmű, hiszen nagy szükségük van a pénzre, hiszen rengeteg hírt lehetett hallani arról, hogy zárva tartanak a bankok, mert elfogyott a pénz, illetve még ha ki is nyit, akkor is maximum 60 eurót lehet felvenni. Európa pedig igyekszik benntartani a görögöket, hiszen egyrészt nagyon sok pénzzel tartoznak a görögök, amiről nem szívesen mondanának le, másfelől pedig egy láncreakciót is elindíthat a Grexit, néven ismerőssé váló görög kilépés. Nagy a veszélyes ugyanis, hogy a nem sokkal jobb helyzetben lévő országok Spanyolország, Portugália követik a példájukat, így az Európai Unió komoly veszélybe is kerülhet, a közös fizetőeszközről (euro) már nem is beszélve.
Út a megegyezésig
Az egész probléma onnan indult ki, hogy a görögök nem tudták visszafizetni a hiteltartozásuk aktuális törlesztőjét a nemzetközi hitelezőiknek. Kaptak 2 mentőcsomagot is, de sajnos ez sem volt elég az üdvösséghez. Ez több okból adódik, de elég, ha csak a földtől elrugaszkodott fizetéseket, és szociális hálót említjük, mint például bónusz pénzt kapott, aki időben beért a munkahelyére. Anélkül, hogy túlságosan elmerülnénk a részletekben egy nagyon hosszú egyeztetés folyamat kezdődött, amelynek tegnap (talán) sikerült pontot tenni a végére. Állítólag a német kancellár Angela Merkel, és a görög miniszterelnök Alekszisz Ciprasz már majdnem elhagyta a tárgyalót, de Donald Tusk az Európai Tanács elnöke szó szerint a testével akadályozta meg. Odaállt az ajtóba, és közölte, hogy addig senki nem távozik, amíg meg nem születik az egyezség.
A megegyezés feltételei
Elvileg mindenki örülhet, hiszen végül is egymás kezébe csaptak a felek, Görögország EU tagország marad, így ez nem rendíti meg a térség gazdaságát, nem gyengíti az eurót, és még lehetne sorolni, de sajnos nem ennyire egyszerű a történet. A görögöknek ugyanis rendkívül szigorú reformnak nevezett megszorításokat kell végrehajtania, egy 3. mentőcsomagért cserébe:
- a nyugdíjkorhatár felemelése
- az adóalap kiszélesítése
- a forgalmi adózás egyszerűsítése
- az energiahálózat privatizálása
- kötelező vasárnapi nyitva tartás
- uniós bankszanálási irányelvek teljes körű átvétele
Ha ezeket a pontokat maradéktalanul elfogadja a görög parlament, akkor beszélhetünk valódi megegyezésről. A görögök pedig tárgyalhatnak egy 3 éves 80 milliárd eurós áthidaló támogatásról.
A hogyan továbbról egyelőre korai lenne beszélni, hiszen a jelenlegi kormány a megszorításellenes politikával jutott hatalomra, ezek után, még ha el is fogadja a görög parlament a feltételeket, kérdéses mit szólnak hozzá az emberek. Várhatóan tehát még hosszabbra nyúlik a görög dráma, és ember legyen a talpán, aki látja hogyan lesz vége.
