A Magyar Nemzeti Bank adatai is azt mutatják, egyre többen jönnek rá: öngondoskodás nélkül komoly gondjaik adódhatnak nyugdíjas éveik során. Három részes sorozatunkban azoknak szeretnénk segíteni, akik nem tudnak dönteni, a megtakarítás melyik formáját válasszák. Az első részben az önkéntes nyugdíjpénztár előnyeit és hátrányait mutattuk be, most következzen a nyugdíj-előtakarékossági számla!

Míg az előző posztban azt írtuk, a tavalyi adatok alapján messze az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb konstrukció (2014-ben több mint 1,1 millió ilyen szerződés volt), van, amiben a nyugdíj-előtakarékossági számla jobban teljesít, mégpedig az egy számlán lévő vagyon mértékében.

Míg ugyanis a nyugdíjpénztárakban szerződésenként és átlagosan egymillió forintos vagyont helyeztek el az emberek, addig a NYESZ esetében ez az összeg 3,5 millió forint van, igaz, hogy a szerződések száma csak tízezres nagyságrendben mérhető.

Kinek jó a nyugdíj-előtakarékossági számla?

Elsősorban annak, akik valamennyire járatosak a pénzügyekben, vagy legalábbis szeretnék fenntartani maguknak azt a lehetőséget, hogy ők hozzák meg a befektetési döntéseiket – tanácsolja a Portfolió.

Aki aktív a pénzügyekben, az tehát jól jár a NYESZ-szel, persze ennek megvannak a hátrányai is, hiszen észnél kell lenni, különben pórul is járhatunk. Szintén pozitívum, hogy már 5000 forinttól lehet számlát nyitni és a befizetéseinket is sokkal szabadabban kezelhetjük.

Az állami támogatás ebben az esetben is 20 százalék, csakúgy, mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, viszont itt évi 100 ezer forintban van maximálva, azaz lvi félmillió forint befizetése esetében tudjuk maximálisan kihasználni a rendszer nyújtotta lehetőségeket.

Mik a hátrányai?

Az aktívabb részvétel mellett (már amennyiben ez hátrány) a magasabb költségek lehetnek riasztóak, hiszen itt van számlavezetési díj és jutalék is

NYESZ-nél több költséggel is találkozhatunk, például számlavezetési díj (ez nem lehet több mint a jóváírt éves átlagos állomány 1%-a), és értékpapír-kezelési díj is.

Ami az adómentességet illeti, itt is érvényes a 10 éves határ, azaz legalább ennyi időnek el kell telnie a szerződéskötést követően, ráadásul a nyugdíjkorhatárt is el kell érnünk hozzá.

Ha nagyon muszáj, hamarabb is hozzájuthatunk a pénzünkhöz, de az állam gondoskodott arról, hogy ezt ne nagyon akarjuk, hiszen ebben az esetben (az adó megfizetése mellett) az adójóváírásokat is vissza kell fizetnünk, nem csekély, 20 százalékos büntetéssel.

Ha már elértük a nyugdíjkorhatárt, viszont még nem telt le a tíz év, ekkor ugyan nem kell ezt a bizonyos 20 százalékot kifizetni, ellenben a hozamra ki kell csengetni a 16 százalék személyi jövedelemadót és a 27 százalék ehót.