A felmérések rendszerint kimutatják, hogy a magyarok különösen árérzékenyek, vagyis rendkívül fogékonyak az akciós termékekre, és ha csak lehet, a legtöbb terméktípusnál a legolcsóbbat választják. Az akciókkal viszont nagyon is vissza lehet élni, szóval nem árt tisztában lenned a gyakori szabálytalanságokkal, és hogy kihez fordulhatsz, ha ilyennel találkozol.

Korábban írtam már az olyan akciókról, amik törvényesek, viszont így vagy úgy manipulálnak, és rávesznek a vásárlásra (ha hagyod). Most olyan akciós húzásokról lesz szó, amik túllépik a törvényesség határát.

Az első és legfontosabb szempont, amit meg kell nézni, hogy tényleg akciós-e a termék. Nem írhatják oda, hogy akciós, ha valójában nem az, a terméknek mindenképp olcsóbbnak kell lenni az eredeti árhoz képest. Olyan eset is előfordult itthoni áruházláncoknál, hogy drágítottak a terméken, ennek ellenére nem szégyellték ráírni, hogy akciós. Ezért büntetés jár (a GVH sajtóközleményei közt lehet csemegézni, ha konkrét cégnevekre vagy kíváncsi).

Gyakran odaírják egy termékre, hogy mennyi volt az eredeti ára, amiről aztán leárazták, vagyis például „24 990 Ft helyett 17 800 Ft”. Ilyenkor sokan gondolják, hogy fenéket, sosem került az annyiba, csak jól mutat egy akciónál az eredeti ár eltúlzott megnövelése. Valójában ez a vásárló megtévesztése lenne, mivel joggal hihetnéd azt, hogy egy prémium termékhez jutsz hozzá olcsóbban, pedig az sosem került olyan sokba.

Nem lehet olyan árat feltüntetni eredetiként, ami ésszerűtlenül rövid ideig volt életben. Az sem működik, hogy a bolt irreálisan felnyomja valaminek az árát pár napra, hogy utána akciót írhasson ki rá. Ha ilyen előfordul, akkor a fogyasztóvédelem megvizsgálja, hogy elfogadható volt-e az áremelés időtartama, illetve a piaci átlaghoz képest mennyire kértek reális árat egy termékért. Tehát ha két napig 150 ezer forintért árultak egy mosógépet, ami minden más áruházban legfeljebb csak 80 ezerbe került, majd hirtelen leárazták 75 ezer forintra, akkor az nagyon is gyanús lesz a hatóságoknak.

A készlethiány is lehet jogsértő

Létezik olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat is, aminek „csalogató reklám” a neve. Ez azt jelenti, hogy akciósként reklámoznak egy terméket, ami odacsalja a vásárlókat, de az akciós termék nincs készleten. Viszont ha már ott van a vevő, akkor vesz is valamit, igaz nem feltétlen akciós árut. Emiatt van az, hogy mielőtt egy áruházlánc akciót hirdet, megfelelő mértékű készletről kell gondoskodnia, mert a kereslet várhatóan meg fog nőni.

Hogy mekkora készlet az elfogadható, az már mérlegelés kérdése. Rövidebb akcióknál az első három napban a legnagyobb a dömping, így ha már ekkor készlethiány van, az jogsértőnek minősülhet. Hosszabb akcióknál megengedett az átmeneti készlethiány, de az áruháznak mindent meg kell tennie, hogy pótolja a felkínált árut. Fel kell tüntetni, ha valami csak „a készlet erejéig” kapható, de ebben az esetben sem elfogadható, ha már az első napokban elfogy az árucikk.

Hol tudok tájékozódni, panaszt tenni?

Ha gyanús akciózást látsz, akkor érdemes ellátogatnod a fogyasztóvédelem meglepően színes oldalára, ahol egyrészt tájékozódhatsz a jogaidról, megnézheted a jogsértő webáruházak, a veszélyes termékek és a fogyasztóbarát vállalkozások listáját, másrészt panaszt is tehetsz.

Tegyük hozzá, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2017-től megszűnt mint külön intézmény, feladatkörét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vette át, akik idéntől kezdve a területileg illetékes járási hivatalhoz irányítják a panasszal élőket.

A Gazdasági Versenyhivatalt szokták még ilyenkor megemlíteni, de ők az országos szabálytalanságokat vizsgálják („ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas”), első körben a fogyasztóvédelemhez érdemes tehát fordulnod.