Bármilyen hihetetlen, még királynők is juthatnak koldusbotra. Persze Lena Headey, a Trónok Harca népszerű Cersei Lannister-e a való életben nem királynő, viszont korunk egyik legnépszerűbb sorozatának egyik főhőse. Így neki sincs oka panaszra, nem kevés pénzt visz haza. Igen ám, de mit ér a sok hazahordott dollár, hogyha az ember nem gondol a jövőre? Súlyos anyagi problémákat.
Egyre többen jönnek rá arra, hogy öngondoskodás nélkül komoly nehézségek várnak rá nyugdíjas évei során. Mindezt nem valamilyen személyes benyomás alapján állítjuk (bár a környezetünkben egyre több ember van, aki rájött erre), hanem a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján. Segítségképp a közeljövőben bemutatjuk mindhárom, állami adókedvezménnyel egybekötött nyugdíj-megtakarítási formát. Kezdjük az önkéntes nyugdíjpénztárral!
A Deloiite 17 országra kiterjedő felmérése szerint Magyarországon meglehetősen nehéz saját ingatlanhoz jutni, még nemzetközi viszonylatban is. A friss lakáspiaci tanulmányból az is kiderül, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy egy 70 négyzetméteres saját lakáshoz jussunk.
Kezdjük azokkal, ahol a legjobb a helyzet! Az élen Belgium található, ahol a lakosok 3,2 évnyi bruttó keresete elég, hogy a saját lakásukhoz jussanak, őket követi Németország 3,3 évvel, míg némi meglepetésre az Egyesült Királyságban 10 évnyi bruttó keresetre van szükség.
Régiós viszonylatban a csehek 7,1 évnyi bruttó bérből tudják megvenni lakásukat, a lengyelek 7,2 év ez a szám, míg nálunk 7,8 évnyi jövedelemre van szükség. Ez azt jelenti, hogy Magyarország bőven az európai átlag alatt marad ebben az összevetésben (is).
Számoljunk egy kicsit: A legfrissebb KSH adatok szerint Magyarországon az átlagos havi bruttó bér 242.700 forint, ami egy évre vetítve 2.912.400 forint. Ez azt jelenti, hogy 7,8 év alatt összesen bruttó 22.716.720 forintot keresünk, és ebből valóban meg lehet venni egy 70 négyzetméteres lakást, vagy esetleg házat.
További érdekesség, hogy Európában hogyan változnak a lakásárak, mert Írországban például 31,7%, Izraelben 25,6%, míg az Egyesült Királyságban 21,6% volt a növekedés, a legnagyobb árcsökkenés Oroszországban volt 16,6%-os.
Ami számunkra a fontos, hogyan tudunk minél előbb saját lakáshoz jutni, mert nincs közülünk senki, aki 7-8 évig félre tudja tenni a teljes bruttó keresetét. :) Egyfelől a bruttó keresetből még adózni kell, másfelől meg is kell élni valamiből. Persze lehet hitelt felvenni, de ahhoz is kell önerő, vagyis érdemes előregondolkodni és megtalálni a megfelelő megtakarítási formákat, kiválóan alkalmas erre például az államilag támogatott lakáskassza, ahol a befizetéseink utána 30%-os, akár éves 72 ezer forint extra összegre is szert tehetünk, ha havi 20 ezer forintot takarítunk meg. 8 év alatt akár 6-6,5 millió forintot is össze tudunk gyűjteni. Ez ugyan nem 22 millió forint, de nem is a teljes bruttó keresetünket tettük félre, és ez egy kimondottan jó kiindulási alap ahhoz, hogy végre a saját lakásunkban hajthassuk álomra a fejünket.
Nálunk sajnos nem kiemelkedőek a nyugdíjak, így mindenki előszeretettel álmodozik arról, hogy más országban bezzeg milyen jól lehetne élni, Mielőtt még mindenki az Amerikai Egyesült Államok felé venné az irányt, érdemes elolvasni, hogy sokkal közelebb még jobb dolga van a nyugdíjasoknak a Natixis nemzetközi kutatócsoport kimutatása szerint.
Az összehasonlítás alapja az egészségügy, az anyagi jólét, a pénzügyek, és az életminőség. Ezt a négy értéket átlagolva pedig megkapjuk a Globális Nyugdíj Indexet, ami alapján íme, az első 10 állam:
10. Új-Zéland
Globális Nyugdíj Index: 75%
Új-Zéland mellett szól az alacsony légszennyezettség, a változatos környezet, és persze a magas életszínvonal is.
9. Németország
Globális Nyugdíj Index: 76%
Németországban folyamatosan csökken a munkanélküliség, valamint nagyon erős az egészségügyi rendszer.
8. Ausztria
Globális Nyugdíj Index: 76%
Bár Ausztria visszaesett a tavalyi évhez képest, még mindig toronymagasan itt a legjobb minőségű az egészségügyi rendszer.
7. Dánia
Globális Nyugdíj Index: 77%
Sokan Dániát tartják a világ legboldogabb helyének, hiszen az emberek jó életszínvonalon élnek, és az átlagéletkor is jóval 80 év felett van.
6. Svédország
Globális Nyugdíj Index: 77%
Svédország vonzerejét elsősorban a híresen magas életszínvonalnak köszönhető, ami magával hozza a minőségi orvosi ellátást, és az átlagéletkor folyamatos növekedését.
5. Hollandia
Globális Nyugdíj Index: 77%
Hollandia tavaly óta jelentősen előrelépett a ranglistán, ami pénzügyi fejlődésnek, és az egészségügy továbbjavulásának köszönhető.
4. Izland
Globális Nyugdíj Index: 77%
Izland meglepetés ebben a pozícióban, amit annak köszönhet, hogy stabilizálta az államadósságot, és a bankrendszerét fejlesztette, így javul az életszínvonal is.
3. Ausztrália
Globális Nyugdíj Index: 77%
Ausztrália végzett a nem európai országok közül a legelőkelőbb helyen, mert folyamatosan növekszik a gazdasága, alacsony az államadósság, és az infláció.
2. Norvégia
Globális Nyugdíj Index: 81%
Norvégia második helyét annak köszönheti, hogy itt pontozták legmagasabbra az anyagi jólétet, valamint az egészségügy is rendkívül profi.
1. Svájc
Globális Nyugdíj Index: 82%
Svájc zsinórban másodszor nyerte meg a "legjobb nyugdíjas helyek" versenyt. Amit, a hihetetlen magas életszínvonalnak köszönhet, illetve annak, hogy az Alpokban szinte mindenféle egészségmegörző programra van lehetőség, ami növeli az átlagéletkort.
Összegezve van jó pár olyan ország, amely előttünk jár, de ne felejtsük el, hogy nagy lóról lehet nagyot esni. A nyugdíjprobléma pedig mindenkit utol fog érni, így nincs is más dolgunk, mint megfelelő nyugdíjtőkét kiépíteni magunknak, hogy aztán (lehetőleg minél többször) elutazzunk az egyik itt bemutatott nyugdíjas paradicsomba.
A kérdésnek első ránézésre semmi értelme, hiszen adja magát a válasz, hogy akkor, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. A valóság viszont az, hogy ez egyáltalán nem igaz, ráadásul a rendszerváltás óta eltelt időszakot vizsgálva egészen meglepő adatokat is találhatunk.
1992-ben egy nyugdíjba vonuló nő átlagéletkora 55,4 év volt, egy férfié pedig 57,5 év. Ma ugyanezek az adatok 59,3 és 59,6 év, amiből két következtetés adódik: egyrészt a nők jártak rosszabbul az elmúlt bő két évtizedben (a legfrissebb adat 2013-mas), ellenben az átlagos munkavállaló még mindig 60 éves kora előtt fejezi be aktív pályafutását. Magyarán: az állam nem viccel a nyugdíjrendszer szigorításával.
Ennél is érdekesebb, hogy nem egyenes vonalú emelkedésről beszélhetünk, hiszen a mélypont 1998-ban volt, amikor a nők 54, a férfiak pedig 56,2 éves korukban mentek nyugdíjba, azaz a kilencvenes évek végén igencsak laza és megengedő volt a rendszer – derül ki Elena Jarocinska öt európai állam (Észtország, Finnország, Hollandia, Lengyelország és Magyarország) nyugdíjrendszerét vizsgáló tanulmányából.
Az ötlet az Egyesült Királyságban merült fel, de nem tűnik rossz gondolatnak egységesíteni az európai adózást és egyáltalán, a biztosítási és nyugdíjrendszert, ha már a megnyílt munkaerőpiacnak hála úgyis rengeteg európai dolgozik másik országban.
Háromezer milliárd forint. Szép pénz. A 115 ezer forint már kevésbé hangzik jól. Pedig a kettő között szoros összefüggés van, az első ugyanis az az összeg, amit a nyugdíjakra költ az állam (a mi pénzünk persze ez is), a másik pedig az, ami ebből átlagosan egy nyugdíjasra jut. Ma. A rossz hír, hogy holnap ennél nehezebb lesz a helyzet, szóval ki kell találnunk valamit.
A nők már 2011 óta nyugdíjba vonulhatnak 40 év munkaviszony után, most három nagy szakszervezet (és két ellenzéki párt) is beleállt abba a kezdeményezésbe, hogy a férfiak is megtehessék ugyanezt. A dolog jól hangzik, csak a racionalitás mond mást. Sajnos.
Tombol a nyári turisztikai szezon, aki csak teheti, nyaralni megy, ám még mindig sokan akadnak olyanok, aki valamilyen érthetetlen oknál fogva éppen a biztosítás pár ezer forintos tételén akarnak spórolni. Természetesen mindenkinek felhőtlen nyaralást kívánunk, ám íme 10 pont, amire érdemes gondolni, mielőtt nekiindulnánk a jól megérdemelt pihenésnek.
A legfrissebb adatok szerint az eddiginél is kevesebben leszünk, mi magyarok, olyannyira, hogy 2060-ra már 8 millió alá csökken a lélekszám. Ennek egyik következménye a nyugdíjkorhatár elkerülhetetlen növelése. Mi következik mindebből?
