A budapesti albérletárak növekedését látva sokakban felmerül a gondolat, hogy mennyivel jobb lenne lakbér helyett lakáshitelre költeni, de nem tudják, mit kapnak a pénzükért, és mennyi időbe telne a hitelüket törleszteni. Számoljunk utána, mi történne, ha egy fiatal pár hirtelen úgy dönt, hogy lakásprojektbe kezd.

Jelenleg átlagosan havi 127 ezer forintba kerül egy 50 m2-es budapesti albérlet, ami nagyjából egy nappalit, két félszobát, egy kicsi konyhát és egy kicsi fürdőszobát takar. 20 év alatt már 30 milliót elköltünk a lakásra, és még mindig nem a miénk, miközben a havi fizetésünk harmadát-felét erre fordítjuk.

Hitelből nagyobb lakásba?

30 milliót tehát így is, úgy is kifizetünk. Mi lenne, ha ezt az összeget lakáshitelre költenénk? Maradjunk továbbra is 20 éves távlatnál. A kamatok miatt valójában jó, ha 20 millió forintot kapunk meg ténylegesen a befizetett 30-ból, ehhez azonban le kell tennünk önerőből a vételár 20%-át, jelen esetben 4 millió forintot. Ebből az összegből az előző albérletünknél kisebb, nagyjából 38 m2-es téglaépítésű lakást vásárolhatunk. Ha panellakások is szóba jöhetnek, akkor az albérletnél nagyobb területű, nagyjából 60 m2-es lakást vehetünk, és sorházból is nagyjából ugyanekkorát, bár ezek jellemzően nagyobb alapterületűek a valóságban.

Az idő pénz: 5 évvel hamarabb lehet a tiéd

A lakáshitel mellett létezik egy másik megoldás is, amit lakástakaréknak hívnak. Ennek az a lényege, hogy félreteszünk havi maximum 20 ezer forintot négy, hat vagy akár tíz éven keresztül, amit az állam kipótol 30% támogatással, és ezt még a betéti kamatok is kiegészítik. 20 év alatt 6 és fél millió forinthoz juthatunk hozzá úgy, hogy mi csak 4,8 milliót fizettünk be. Ez még kevés ahhoz, hogy budapesti lakást vehessünk, de ahhoz elég, hogy biztosítsa az önerőt egy lakáshitel felvételéhez.

Vagy akár kombinálhatjuk is a kettőt: a lakáshitel felvételekor köthetünk lakástakarék-szerződést is. Ebben az esetben, ha a megtakarított pénzt a hitelbe forgatjuk, akkor lerövidíthetjük a hitel visszafizetésének idejét. 20 év helyett 15 év alatt miénk lehet a lakás, ami azért jelentős különbség. Vagy, ha a lakástakarékot nem forgatjuk vissza a hitelünkbe, hanem kiegészítjük vele, akkor akár 13-28 m2-rel nagyobb lakást vehetünk belőle, igaz, az eredeti, hosszabb futamidő alatt.

Nem árt tudni, hogy a lakástakarék sokkal rugalmasabb, mint egy hagyományos lakáshitel. Fordíthatjuk a nyílászárók cseréjére, napelem vagy klíma vásárlására, hőszigetelésre, vagy akármilyen felújításra a lakótéren belül és kívül. Egy családon belül akár több szerződés is lehet, a szülők, nagyszülők, testvérek, házastársak is segíthetnek a takarékoskodásban anélkül, hogy tulajdonjoguk lenne a lakásban. A futamidő módosítható menet közben is, ezzel szemben a takarékpénztárnak tartania kell magát a szerződésben leírtakhoz, váratlan módosítással nem élhet.

Az Öngondoskodás blog véleménye az, hogy a lakásvásárlásban gondolkodó fiataloknak olyan lehetőség a lakástakarék, amit mindenképp érdemes legalább megfontolniuk, és lehetőség szerint élniük is vele.

Ha igen, akkor az OECD legfrissebb, pénzügyi kultúrát elemző felmérése szerint tévedsz. A magyarok 76%-a nem tud kamatos kamatot számolni. Azt gondolod, az úgy sem olyan fontos? Bebizonyítom, hogy tévedsz.

A kutatásban résztvevő 29 ország közel 52 ezer felnőttjének nagyjából a következő kérdést tették fel. (A számítás nem nehéz, bármelyik diáknak ki kellene tudni számolni, aki tanult már a százalékszámításról - és még pontos értéket sem kell megadni.)

Ha 100 Ft-ot olyan bankbetétbe teszel, amelynek éves kamata 2%, és nincs semmiféle levonás, mennyi pénzed lesz 5 év múlva?

• 110 forintnál több
• pontosan 110 forint
• 110 forintnál kevesebb
• a megadott információk alapján nem kiszámolható

A 4. lehetőség természetesen egyből kizárható, hisz minden adat a rendelkezésünkre áll. Te tudod a helyes választ? Mint mondtam, a dolog egyszerű. Arra kell ügyelni, hogy ne a kiindulóösszegnek (100 Ft) akard mindig a plusz 2%-át kiszámolni, hanem már a megnövelt összeget kamatoztasd tovább. Így néz ki a dolog:

első év: 100*1,02=102

második év: 102*1,02=104,04

harmadik év: 104,04*1,02=106,1208

negyedik év: 106,1208*1,02=108,243216

ötödik év: 108,243216*1,02=110,40808032

Tehát a helyes megfejtés az első, vagyis 5 év után több mint 110 forintod lesz. Ezt a feladatot a magyar kitöltők mindössze 24%-a tudta megoldani, pedig nagyobb összegeknél már igen jelentős lehet az eltérés (nem mindegy mondjuk, hogy 110 milliód vagy 110 milliód és 400 ezred van). De miért nem megy ez nekünk? Sajnos nemcsak matekban (15. hely) maradunk el a vizsgált országoktól. A pénzügyi hozzáállásunk és magatartásunk még kritikusabb.

A magyarok pénzügyi magatartásukat tekintve sereghajtók a 29-es listán. A “hozzáállás” kategóriában olyanokat vizsgáltak, mint a családi költségvetés készítése, megtakarítások és a pénzügyi tervezés. Elég szomorú tény az is, hogy míg a kutatásban szereplő országok megtakarítási átlaga 57%, a magyaroké csupán 27%.

A megkérdezett magyarok 27%-a takarékoskodik, ám a sokszorosuk lesz nyugdíjas. Pontosabban lehetne, de nem biztos, hogy lesz, hiszen az állam sem jósol 20 évnél többet a magyar nyugdíjrendszernek. Ennek függvényében pedig igazán lehangoló, hogy csak az ország negyede gondol a jövőjére - és tud kamatos kamatot számolni.

Ha az ember öngondoskodik, érdemes átlátnia, mi történik a pénzével. Ehhez pedig számolni kell, sokat és pontosan, hogy a végén mindenki azt kapja, amire várt. Természetesen nem elvárható, hogy komplett pénzügyi kalkulációkat készítsen magának az öngondoskodó, ezért a nagy döntések előtt jól jöhet a szakértői vélemény. Mindenesetre a kamatos kamat minden befektetésed hű fegyverhordozója, szóval ha eddig nem is voltatok jóban, barátkozz meg vele te is!

Magyarországon a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak. Nemrég az egyik ellenzéki párt azt is felvetette, hogy vonatkozhatna ez az engedmény a férfiakra is. De dolgoznak a magyarok egyáltalán (bejelentve) annyit? Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az átlag magyar dolgozó nem.

Sokszor hallani azt a mondatot, hogy "végigdolgoztam az életemet". Az Eurostat 2015-öt összegző adatai szerint viszont igen rövidke lenne az a bizonyos végigdolgozott élet, ha valóban így lenne. A magyarok átlagosan 32,6 évet töltenek munkával. Ennek tükrében viszont valószínűleg nem túl sokan élhetnek a 40 év után járó kedvezményes nyugdíjbavonulás lehetőségével.

Magyarország a maga 32,6-os átlagával az EU-stól is messze elmarad. Az Európai Unió jelenlegi 28 tagállamának átlaga 35,4, vagyis kb. 3 évvel több a miénknél. A legtöbbet a svédek (41,2), hollandok (39,9) és a dánok (39,2) dolgoznak, a legkevesebbet pedig az olaszok (30,7), bolgárok (32,1) és görögök (32,3). A lista élén álló svédek tehát nagyjából 10-zel több évet töltenek munkával az utolsó helyezett bolgároknál.

Az északi országokról az emberek általában a jólétre és a kiegyensúlyozott, lassabb tempójú életre asszociálnak (na jó, páran a metálra is), és most azt is láthatjuk, hogy a svédek meg is dolgoznak a kényelemért. A déli országokban, ahol több a napsütéses órák száma, melegebb van, és az emberek szeretnek sziesztázni, csupán 31-32 évig húzzák az igát. Mi a területi elhelyezkedésünket tekintve valahol a kettő között vagyunk, az átlagosan ledolgozott évek száma mégis inkább a déliekéhez hasonlít.

Hogy lehet, hogy csak 32 és fél évet dolgozunk átlagosan?

Természetesen nem mindegy, hogy bejelentett vagy fekete munkáról van szó. Mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, aki félig vagy teljesen feketén (azaz bejelentés nélkül) dolgozik. Ennek viszont az a hatalmas hátránya, hogy a fekete munkával töltött évekkel nem számolnak a nyugdíjba vonulási kor meghatározásánál, és a feketén szerzett pénzt sem kalkulálják bele a nyugdíj összegébe.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyre hosszabb ideig tartó tanulmányok miatt a fiatalok később állnak munkába, mint mondjuk 50-60 évvel ezelőtt, ezért ha egy diák 25 éves korában fejezi be az egyetemet, a 40 év munkaviszonya addigra gyűlik össze, mire egyébként is nyugdíjba mehetne (a jelenlegi 65-ös nyugdíjkorhatárhoz igazodva). Ha egyáltalán lesz még nyugdíj.

A magyar nyugdíjrendszer 20 éven belül gyökeresen meg fog változni, ezért a példában szereplő 25 évesnek már nem is nagyon kellene állami nyugdíjra számítani az a ledolgozott 32,5-40 év után. Hogy a fiatalok 40 év múlva ne legyenek ott, ahol a part szakad, mindenképp előre kell tervezniük. Ha a húszas éveidet taposod, és már beláttad, hogy valamiből élned kell idős korodban is, olvasd az Öngondoskodás blogot, és nézz utána a nyugdíj előtakarékosságoknak!

Így, a füstmentes világnap után egy kicsivel, tartsunk mind egy 5 perces, cigimentes cigiszünetet, amikor gyorsan kiszámoljuk, mennyit költöttünk a hónapban dohánytermékekre.

Legyünk őszinték, a rendszeresen dohányzók gond nélkül elfogyasztanak egy doboz cigit naponta. De számoljunk inkább csak a munkanapokkal, mert a hétvégi programok megváltoztatják a hétköznapok dohányzási szokásait. Szóval egy hónapban van 20 munkanap, egy dobozban pedig 19 szál cigaretta. Egy doboz cigaretta ára átlagosan körülbelül 1000 forint - ízlés kérdése, ki milyen drágát szív, és hogy sodorja vagy csak a dobozból kapkodja ki, de az egyszerűség kedvéért legyen az átlagár 1000 Ft (ami egyébként hamarosan emelkedni fog).

Pár gyors szorzás megmutatja, hogy 20-szor napi egy doboz cigi havi 380, éves szinten pedig 4560 szálat jelent. Az anyagiak még súlyosabbak. Ez a mennyiség átlag 20.000 forintba kerül havonta, azaz 240.000 forintba évente. (Ez hány havi fizetésednek felel meg?)

napi 1 doboz cigi = napi 1000 Ft

havi 20 doboz cigi = havi 20.000 Ft

évi 240 doboz cigi = évi 240.000 Ft

Sorolhatnám persze, milyen fennakadásokat okozhat a dohányzás az ember szervezetében, de most inkább az anyagi oldaláról vizsgálom tovább a problémát. Ha te is azok közé tartozol, akik elszívnak havi 20 doboz cigit, az azt jelenti, hogy van havi 20.000 “felesleges” forintod. Felesleges alatt persze azt értem, hogy nem okoz komoly hiányt, ha nem marad a tárcádban.

Van jobb módja 20.000 forint elköltésének?

Nyilván. Ha úgy érzed, pont eleget dohányoztál már életedben, és inkább átcsoportosítanád a kiadásaidat, gondold át, mire vágysz (a cigarettán kívül). Nem szeretnél saját házat? Ha már van házad, nem szeretnéd felújítani? Már felújítottad? Akkor mi a helyzet a gyerekekkel? Vannak már vagy még csak tervezgeted őket? És a nyugdíj? Abba még csak belegondolni sem mersz.

Beszéljünk a konkrétumokról. Adott havi 20 rongy, amit a tüdőgyengítés helyett akár a jövődbe is fektethetnél. Hogyan? Takarékoskodással. Ha még nincs saját lakásod, fontold meg a lakás előtakarékosságot. Ha gyereket tervezel, fusd át a gyermek előtakarékossági lehetőségeket. Ha ezek nem opciók, gondoskodj magadról, mert 20 év múlva az állami nyugdíj már nemigen fog.

Tegyük fel, hogy lakás előtakarékosságot választod. Ha 5 éven át havi 20.000 forintot befizetsz, az 5. év végén nagyjából 1,5 millió forint állna a rendelkezésedre (hogy pontosan mennyi, az a választott konstrukciótól függ), pedig csak körülbelül 1,2 milliót tettél be.

havi 20 doboz cigi ára 5 éven át = 1,5 millió Ft lakáscélra

Most nézzük azt, mit jelenthet havi 20.000 egy gyermek előtakarékosság esetén. Ha a gyermeked születésétől kezdve 19 évig, azaz a nagykorúságáig megtakarítasz havi 20.000 forintot, amikor a gyermeked befejezi a középiskolát, nagyjából 12 millió forint áll majd a rendelkezésére. Ez a 12 millió pedig több mint 2,5-szerese annak, amit az évek során befizettél.

havi 20 doboz cigi ára 19 éven át = 12 millió forint a gyermekednek

Ha pedig az öregkorodról szeretnél gondoskodni, a jövő miatti idegeskedést és stresszoldás céljából fogyasztott dohánytermékeket cseréld le egy okos nyugdíj előtakarékosságra. Mondjuk azt, hogy most 35 vagy és keresel mondjuk nettó 150.000 forintot. Ezekkel számolva az állami nyugdíjad körülbelül 74.000 forint lenne. De (és most jön a lényeg) ha a cigire költött havi 20 ezret nyugdíj előtakarékosságba fekteted és még az adókedvezményt is kihasználod, a nyugdíjad a jelenlegi bérednél is magasabb lehet, mert a 200.000 forintot is elérheti.

havi 20 doboz cigi ára 30 éven át = havi 200.000 forint nyugdíj

Gondoltad volna, hogy mindez megvalósítható napi 1 doboz cigi árából?

Vajon mire költ egy 6 éves? És a kisebbek? A REGIO JÁTÉK Kft. felméréséből és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. kutatásából kiderült, hogy még a 6 éven aluliak is kapnak pár száz forintnyi zsebpénzt havonta.

6 éves kor alatt talán még nem nagyon költ az ember, 7 és 14 között azért a sulibüfében el lehet tapsolni valamennyit, 15 éven felül pedig már elég nagy a gyerek ahhoz, hogy mondjuk ne otthonról vigyen tízórait, hanem iskolába menet szerezzen be valamit a legközelebbi kisboltban.

A felmérés szerint a kisgyerekeknek először 2-4 éves korukban beszélnek a szüleik a pénzről. 10-ből 6 családban apa és anya közösen birkóznak meg a feladattal, ami nem is lehet olyan könnyű, hisz csemetéjük még számolni sem nagyon tud. Ennek ellenére a 3-10 éves korosztályban a gyermekek 20%-ának van saját bankszámlája, amihez természetesen még nem férnek hozzá, a 15-18 év közöttiek fele viszont már rendelkezhet a számlán pihenő összeg felett.

Hogyan jutnak pénzhez a gyerekek?

A kutatásban résztvevő családok fele tanulmányi eredményhez köti a gyerek juttatásait, harmaduk pedig a jó magatartáshoz, házimunkához vagy másféle otthoni segítségnyújtáshoz. A pozitív megerősítés persze fontos, és jutalomfalatokkal mégsem tömhetjük a gyereket. A 11 éven felüliek 84%-a kap zsebpénzt. Aki nem tízórai vagy ebéd vásárlási céllal kapja meg, egészen könnyen összespórolhatja a pénzt a legújabb, trendi játékra, az idősebbek pedig a hétvégi programra.

Mennyit kapnak?

A 6 éven aluliak maximum 500 forint zsebpénzt kapnak havonta, bár ez nekik egyelőre leginkább csak játékpénz, amit bedobálhatnak a perselybe. A 7-14 évesek már 500-1000 forintot, amit ők még szintén nem feltétlen költenek el. A 15 év felettiek havi 2000-5000 forint költőpénzt kapnak a szülőktől, ám ezt nyilván nagyban befolyásolja az, hogy a gyerek menzás-e, ráér-e reggel az anyukája tízórait csomagolni, hogy ugyanabban a városban tanul-e, mint ahol lakik, és még sorolhatnám.

Mindenesetre egy tinédzser zsebpénze - a statisztikák szerint - évi 60.000 forintba kerül a családnak, ez az összeg pedig természetesen beszorzandó a gyermekek számával. A felelős pénzügyi nevelésnek viszont elengedhetetlen része az, hogy a gyermek a gyakorlatban is megismerkedjen a pénz értékével, hogy aztán idősebb korában ne essen nagy pénzügyi hibákba a tapasztalatlansága miatt.

Nehéz idők, nehéz döntések. Minden embernek megvannak a maga szerelmi, egészségügyi és egyéb problémái, ami viszont a cserekereskedelem óta mindenkit érint, az a pénz. Persze eltérő pénzügyi gondokkal küzd mondjuk egy huszon- meg egy egy ötvenpár éves, de nem pont olyanokkal, mint az előző generációk huszon- és ötvenévesei.

A The Wall Street Journal vizsgálódásai szerint az emberek pénzhez való viszonyulása és azzal kapcsolatos hibáik is együtt változnak a korral. Mi az eltérő társadalmi és gazdasági helyzet miatt már nagy valószínűséggel nem ugyanazokba a hibákba esünk bele, mint szüleink vagy nagyszüleink, de biztosra vehető, hogy mi is belefutunk még pár nagy pénzügyi baklövésbe. Íme korunk 20-30-40-50-60 éveseinek legnagyobb hibái.

A biztonsági játékos

A 20-as éveiket taposók, akik épp kiestek a különböző iskolapadokból, még nem feltétlen konyítanak túlzottan a pénzügyekhez. Könnyen lehet, hogy ebből adódik korosztályuk legnagyobb hibája, vagyis hogy nem merik kockázatosabb termékekbe fektetni a megtakarításaikat. Pedig pont ez az életszakasz az, amiben ha nem egy nyugis, konzervatív befektetési portfóliót választasz, bőven lesz még lehetőséged idővel csökkenteni a kockázatot, és egészen jó hozamra tehetsz szert.

A családalapító

A 30-asokat már olyan nagy kérdések foglalkoztatják, mint a házasság és a gyerekvállalás. Ha ez önmagában nem lenne elég nagy (pénzügyi) teher, a 30-asok körében gyakran felmerül egy olyan megfelelési kényszer, ami arra ösztönzi őket, hogy éljenek ugyanolyan színvonalon, mint a szüleik, amikor ők voltak harmincasok. Pedig közben átment az ország egy rendszerváltáson, és a családi fészek megépítése is sokkal költségesebb, mint a szüleink idejében volt. Viszont az a bizonyos megfelelési kényszer következtében sok harmincas veri magát adósságba, hogy legyen nagy lagzi és lakásmagazinokba illő gyerekszoba. Megtakarítás helyett tehát költekeznek, ez pedig talán még nagyobb hiba, mint amiket a 20-asok vétenek.

A törlesztő

Mikor az ember már a 40-es éveiben jár, általában már törleszti egy kocsi meg egy lakás részleteit. Lehet, hogy van már család és gyerek is, de mivel eddig még nem feltétlen takarékoskodott, most is a nettó béréből fizet ki súlyos forintokat a hitelei miatt. A szakemberek ennek a korosztálynak azt javasolják, csoportosítsák úgy a hiteleket, hogy minél hamarabb rendezni tudják őket, így talán maradna idejük anyagilag is felkészülni a nyugdíjas évekre - mondjuk egy okos előtakarékosság formájában. Tovább terheli a negyveneseket, vagyis az úgynevezett “szendvics generációt”, hogy már nemcsak gyermekeikről, hanem esetleg szüleikről is nekik kell gondoskodni. A 40-esek pénzügyi kríziseit elkerülendő érdemes időben elkezdeni a takarékoskodást, hogy ne fenyegessék anyagi gondok a családodat.

A halandó

Sokszor hallani a munkában megfáradt 50-esek szájából: “áh, nem fogom én megérni a nyugdíjas kort”. És mekkorát tévednek! A magyar emberek a nyugdíjkorhatár elérése után átlagosan még további 16 évig élnek. Az ötvenesek legnagyobb hibája, hogy nem akarnak tudomást venni erről a statisztikáról, és nem tesznek félre öregkorukra. Évről évre egyre jobban látszik, hogy a magyar nyugdíjrendszer gyökeres átalakítást igényel, mert egyre több a nyugdíjas és egyre kevesebb a dolgozó, aki gyakorlatilag eltartja őket. Azaz idővel az aktív korúak nem tudnak majd elegendő mennyiségű nyugdíjat termelni. Minden szakértő azt ajánlja az öteveneseknek, hogy takarékoskodjanak, amíg még megtehetik, mert nem lenne egyszerű a jelenlegi bér feléből élni még 16 évig.

A megváltoztathatatlan

Ha most még a 20-as, 30-as, 40-es éveidben jársz, képben vagy a legújabb technikai vívmányokkal, lépést tartasz a korral, friss vagy és tájékozott, gondolj bele, hogy a mostani 60-asok is ugyanilyenek voltak. Ők viszont mostanra kevésbé tudnak vagy akarnak lépést tartani, sok változást éltek meg, sokat alakult körülöttük a világ, ezért például a pénzügyi döntéseket is nehezebben hozzák meg. Valószínűleg ilyen hatvanas leszel te is, és ez nem róható fel senkinek. Ahogy a fizikai, úgy a szellemi egészség is romlik a kor előrehaladtával, de ez nem azt jelenti, hogy ennyi idősen az embernek már nincsenek pénzügyei, hisz még jó 10-20 évig lesznek. Mi a megoldás? Szakértőkhöz kell fordulni, akik frissek és tájékozottak lehetnek helyetted is, hogy a nyugdíjas éveidet ne a minimálbérre bejelentett, félig fekete munkád után járó aprópénzből finanszírozd.

A reklám célja - akárhogy is szépítjük - a manipuláció. A manipulációt persze nem kell egyből patával és ördögszarvakkal elképzelni. Sokszor olyan dolgokra ösztönöz egy-egy reklám, amitől valóban jobb vagy teljesebb lehet az életed.

Gondolj csak arra, hogy az adód 1%-a is elveszhetne, ha nem tájékoztatna senki, hogy akár fel is ajánlhatod a különböző segítő szervezeteknek. A nyugdíj előtakarékosság is egy olyan lehetőség, amitől jobbak lehetnek a munka utáni évek. Számos bank és biztosító küzd a kegyeidért, az OTP például nemrég mutatta be új tv-reklámjait.

Biztosan te is emlékszel Gundi (becsületes nevén Gundel Takács Gábor) megnyerő mosolyára a Posta Biztosító reklámjaimból és a rengeteg plakátról, ahol nemcsak életnagyságban, hanem 2 négyzetmétert kitöltő arccal hirdette a Postát. Az ilyen típusú reklámok egyértelműen azt szeretnék elérni, hogy a felkért híresség (Gundi) népszerűsége odavonzza az érdeklődőket a hirdetőhöz (Posta Biztosító). Nem rossz stratégia olyan hírességet választani, aki intelligens, szerethető figuraként él a köztudatban, pláne ha a szpot elején egy kis érzelmi hatáskeltés kedvéért a saját értékrendjéről beszél, hogy aztán a gondolatot továbbfűzve mutasson rá a reklámozott termékre.

Természetesen nem kell minden nyugdíjbiztosítós reklámba tévésztár. Az UNIQA tavaszi reklámja pozitív jövőképet fest fitt nyugdíjasokkal. Ez a szpot nem azt mondja, hogy "a mi termékünk a legjobb", hanem azt: "higgy abban, hogy előtted az élet". Ha leegyszerűsítjük, arról van szó, hogy nemcsak a nyugdíjig tart a világ, utána is sok teendője, álma, célja lehet az embernek. Az UNIQA reklámja tehát egy kellemes vízióval próbálja a megtakarítások irányába terelni az embereket.

Idén ősszel az OTP robbantott nagyot nyugdíjas reklám témában. Nincs a szpotokban sem celeb, sem idilli ábrázolás. Ezek a reklámok azt a kérdést teszik fel, mi lenne, ha örökké dolgoznánk. Pontosabban kijelenti, hogy "nem dolgozhatsz örökké". A fiatalabb korosztály hajlamos nem gondolni arra, lesz-e egyáltalán bármiféle állami nyugdíj, mire ők hatvanasak lesznek. És lehet, hogy most még te is elbírod az ütvefúrót vagy remekül zsonglőrködsz a bárpult mögött, de menne ugyanez 70-80-90 évesen?

Még mindig nem hiszel a reklámoknak? Nem vagy egyedül, de érdemes kiszámolnod, nagyjából mennyi nyugdíjat kapnál a jelenlegi fizetésed után. Ha elrettentett az eredmény, a következő lépés az, hogy kitaláld, hogyan biztosíthatod öregkorod nyugalmát. Nem mindegyik előtakarékossági forma rendelkezik mókás tv-reklámokkal, de mind azt a célt szolgálja, hogy majd nyugdíjas korodban az ütvefúrós helyett a kék melegítős bácsira hasonlíts inkább.

A házasság még ebben a felgyorsult világban is fontos a magyaroknak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy 2016-ban január 1. és július 31. között 29 000 házasság köttetett, vagyis 58 000 ember járult az anyakönyvvezető elé. Ez örömteli hír, az már viszont kevésbé, hogy a 29-ből csak 17 000 pár fogadta el az állam nászajándékát.

Mit ad az állam nászajándékba?

Bár furcsán hangzik az "állami nászajándék" kifejezés, valójában tényleg arról van szó, hogy az állam a menyasszonytánc helyett havonta csúsztat az ifjú pár zsebébe pár ezer forintot (legfeljebb) két éven át. Persze ezt nem galambos-gyűrűs-jókívánságos üdvözlőlapba rejtett készpénz formájában juttatják el az emberekhez.

Az állami nászajándék konkrétan havi 5000 forint adókedvezményt takar, amely már a házasságkötés utáni első hónaptól érvényesíthető.

Kik kapják meg?

Az állami nászajándékot 2015. január 1. óta osztogatják, kézenfekvő módon azoknak azoknak, akik 2015-ben vagy azután házasodtak. Az állami nászajándék hivatalosan az első házasok kedvezménye névre hallgat. Fontos kitétele az ajándéknak, hogy csak akkor igényelhető meg, ha a házasulandó felek közül legalább az egyiknek a szóban forgó az első házassága. Tehát mondjuk az elvált/özvegy - először házasuló páros jogosult a kedvezményre, de az elvált/özvegy - elvált/özvegy már nem.

Meddig jár a havi 5000?

Az adókedvezmény legfeljebb 2 évig vehető igénybe. Két évnél rövidebb ideig jár a támogatás, ha közben a házastársak jogosulttá válnak a családi adókedvezményre vagy esetleg elválnak. Ezekben az esetekben az állami nászajándékozó rendszer leáll.

Nem befolyásolja az állami nászajándékra való jogosultságot, ha az egyik fél (vagy mindkettő) már a házasságkötéskor szülőként vagy nevelőszülőként kapja a családi adókedvezményt.

2014 után házasodtam, de még nem kértem a nászajándékot

Pánikra semmi ok. Mivel az első házasok kedvezményéről szóló törvény nem szab időkorlátot, ha 2015 januárjában házasodtál, de most, 2016 októberében szeretnéd igénybe venni a támogatást, elméletileg van rá lehetőséged. Persze mindenkit arra biztatunk, hogy ne szégyellősködjön, és kérje el a neki járó ajándékot.

Ide nekem mind! De hogy igényeljem meg?

Az igénylés feltétele a házastársak (adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető) nyilatkozata. Ebben meg kell jelölni, melyik fél veszi igénybe a kedvezményt, illetve ha meg szeretnék osztani, azt is itt kell jelezni.

Mit kezdjek havi 5000 adókedvezménnyel?

Mondhatnánk, hogy ennek csak a képzeleted szab határt, de ha már ifjú házasokról van szó, egy javaslatunk mégis lenne. Ha a gyűrű megvan, már a közös gyerek gondolatával is eljátszottatok, és nem vagytok lottómilliomosok, érdemes lehet elkezdeni egy olyan lakásra gyűjteni, amiben nagyobb családdá bővülve is elfértek.

A képlet egyszerű. Úgy látszik, a magyarokban egészen nagy a házasodó kedv, az állam pedig adókedezmény formájú nászajándékkal akar hozzájárulni a boldogságukhoz. Évi 60 000, így összesen 120 000 forintnyi ajándékot pedig talán nem nehéz a jövőbe, esetleg egy saját lakásba fektetni. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a lakástakarék pénztárba pakolt összegekre az állam további 30% támogatást ad.

Végre itt a lehetőség, hogy ne csak a Pokémon GO-val szerezd meg mind. Nem lesz olyan sok a harc, sem a küzdelem, de garantált győzelem vár rád.

Hogy klasszikust idézzünk, van egy jó hírünk, meg egy rossz. A jó hír az, hogy a kormány számításai szerint 2035-ig működőképes lehet jelenlegi formájában is a nyugdíjrendszer. A rossz is ugyanez, csak kifordítva: 2035 után biztosan hozzá kell nyúlni.

A pénzügyi tudatosságra nevelés – sok egyéb más mellett – bizony egy ilyen dolog. Az sokak számára egyértelműnek látszik, hogy minél előbb érdemes elkezdeni a gyerekeknél. De hogyan fogjunk hozzá?

Van egy mindenki által ismert, és szinte minden szülő számára sok fejtörést okozó „eszköz” erre a célra: a zsebpénz. Könyvek garmadája foglalkozik a „mikortól, mennyit, hogyan” kérdéssel, de arra általában kevesebb figyelem jut, hogy a zsebpénz egy személyiségfejlesztő eszköz lehet a gyermek számára. Lássuk, hogyan!